Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
KOCSIS PIROSKA kiinduló turizmus (elsősorban az NDK, a csehszlovák, valamint a lengyel) részére különböző kempingek építése.107 A Kádár-korszak megszilárdulásának idején a legkülönbözőbb üdültetési formák alakultak ki, ami a korszak kezdeti időszakának egyik legjelentősebb vívmánya volt. A szakszervezeti szervezett kedvezményes üdültetés, gyógyüdülők, üdülőszanatóriumok, családos üdültetés, ifjúsági és gyermeküdültetés mellett vállalati és üzemi üdülők is épültek, a beutalás azonban ide is csak a szakszervezeti bizottságon keresztül történhetett. A munkásvédelem körébe tartozott a munkahelyi balesetek elhárítása. A Kádár-kormány hatalomra kerülése után intézkedéseket hoztak a balesetek elkerülésének megakadályozására. Ennek érdekében elrendelték, hogy a munkavégzés során felmerülő hiányosságokat fel kell számolni, meg kell teremteni a biztonságos munkavégzés anyagi és műszaki feltételeit, meg kell oldani a vezetők és a munkások balesetelhárítási képzését, a társadalmi ellenőrzést, a dolgozók bevonását a veszélyforrások feltárásába és elhárításába. Ennek érdekében munkavédelmi heteket és hónapokat szerveztek, szakosított brigádvizsgálatokat végeztek. Az állam törvénybe iktatta, hogy üzemeket, berendezéseket, gépeket és egyéb munkaeszközöket csak az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával szabad használatba venni. Speciális védőintézkedéseket (védőberendezés, védőfelszerelés, védőruha stb.) hoztak, melynek célja a balesetek megelőzése, a veszélyforrások csökkentése volt. A szigorú szabályozásra azért volt szükség, mert rengeteg munkahelyi baleset történt a papíron létező szabályok be nem tartása miatt. A balesetekből származó „társadalmi kár” munkaidő kiesést okozott, mivel a dolgozó táppénzre ment egészségének helyreállítása érdekében, de egyéni és családi tragédiák is előfordultak.108 A halálos balesetek elsősorban a nehéziparban, ezen belül a bányászatban, az építőipar, a szállítás, a hírközlés és a könnyűipar területén következtek be. Viszonylag sok baleset származott a védőberendezések, az egyéni védőeszközök hiányából, a világítás és a szellőzés fogyatékosságaiból, a szerszámok rossz állapotából, a helytelen szervezésből és a dolgozók szakképzetlenségéből. A baleseti statisztikákból kitűnt, hogy a legtöbb baleset a gépeken, illetve a gépeknél történt.109 A Könnyűipari Minisztérium Kollégiuma 1961. augusztus 15-ei ülésén foglalkozott a balesetek és betegségek I960, évi alakulásával, összesen 30 vállalatnál tartott, zömmel szakszervezeti vizsgálat alapján. Az eredmények meglehetősen 258 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------10 7 MNL OL XIX-C-5-I/21-2963-1962. 108 MNL OL XIX-C-5-A/5-4305-1960. 109 MNL OL XIX-C-5-A/5-7111-1960.
