Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején

étkezést és az üzemi büféhálózat fejlesztését jelentette. A forgalom növekedése azt bizonyította, hogy „az éttermek vendégei szívesen étkeztek étlap szerint, még akkor is, ha ezért többet kell fizetniük”. A jelentés megállapította, hogy az elő­rehaladást főként az „állami hozzájárulás és a fogyasztói térítés jelenlegi rendsze­re akadályozza”. Az éttermek nagy többsége a gyárak területén helyezkedett el, és kizárólag az ott dolgozók ellátását szolgálta. Az üzemi éttermek mellett fontosnak tartották az üzemi büfék működtetését, ugyanis azok „feladata a dolgozók munka közbe­ni tízórai, továbbá üdítőital és trafik igényeinek kielégítése”. Az üzemek a mun­kafegyelem fenntartása érdekében korlátozták a büfék nyitvatartási idejét, és gyorsították a kiszolgálást. Ennek érdekében a későbbiekben a gyári büféket étel- és ital automatákkal látták el. Tausz János97 belkereskedelmi miniszter határozatában leszögezte, hogy az üzemi éttermeket fokozatosan kereskedelmi éttermekké kell átalakítani. Ezt a választék, valamint az étlap szerinti étkezés bevezetésével, bővítésével és fejlesz­tésével, továbbá a vendéglátó-ipari árrendszer elveinek alkalmazásával és az önkiszolgálásra való folyamatos áttéréssel akarták elérni. Fontosnak tartották szabályozni az üzemi étkezés állami hozzájárulásának módszereit és ismérveit. Az üzemi büfék hálózatát — a gyárak, intézmények munkarendjét figyelembe véve — tovább akarták fejleszteni azért, mert a nyitva tartási idő, a büfék áruvá­lasztéka kizárólag a munka közbeni tízóraizást és felfrissülést szolgálták. A bü­fék munkájának meggyorsításához szükséges technikai előfeltételeket is bizto­sítani kívánták.98 Az üzemi étkeztetés mellett a munkásvédelem terén a védőitallal való ellá­tottság is előtérbe került. 1954-ben miniszteri rendelettel szabályozták99 télen, a szabadban munkát végző dolgozók védőitallal való ellátását. A rendelet szerint a dolgozóknak természetben juttatható melegítő italként - figyelembe véve az akkori import körülményeket - kizárólag hazai tea felhasználását engedélyezték. A dolgozók panaszos levelekben kifogásolták, hogy a hazai eredetű Planta teá­97 Tausz János (1911—1988) politikus. 1950-1951-ben belkereskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, 1951-1956-ban belkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve a belkereskedelmi miniszter első helyettese. 1956. április 14-től 1956. október 31-ig belkereskedelmi minisz­ter, 1956-1957-ben, mint a közellátási kormánybizottság tagja a Belkereskedelmi Minisz­térium ügykezelésének vezetője. 1956. május 9-től 1966. december 7-ig ismét belkeres­kedelmi miniszter. 98 MNL OL XIX-C-5-A/4-15507-1962. 99 A Minisztertanács V. 161. § (2) bekezdése, valamint a végrehajtást tartalmazó 8200- 11/1954. EüM számú utasítás 7. § (3) bekezdése előírta, hogy „melegítő italként naponként és személyenként fél liter cukrozott teát vagy hazai eredetű cukrozott kávét kell adni” plusz 4 C° alatti időben. Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején ■------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 255

Next

/
Thumbnails
Contents