Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
Ezek mindegyike azonban akkora terület, hogy részletes feldolgozásuk meghaladja e tanulmány kereteit, így csupán a fő problémákra utalunk. A második világháborút követő években jelentős változások történtek a cigány népesség életkörülményeiben.13 Az 1945—1961 közötti másfél évtized a magyar- országi cigányság történetének egyik legfontosabb időszaka, melyben minden korábbinál nagyobb súllyal vetődött fel az együttélés új modelljének megteremtése, összefüggésben a modernizációs kérdésekkel, illetve a cigányság nemzetiségi fejlődésének lehetőségeivel. A rendszerváltozás utáni időszakban egyre több forrás- és esettanulmány látott napvilágot az államszocializmus cigányügyi politikájáról. Tanulmányunkban a Munkaügyi Minisztérium levéltári anyagára építve teszünk kísérletet ezek rövid bemutatására. A Munkaügyi Minisztérium Kollégiuma már 1957. decemberi ülésén foglalkozott a cigányok helyzetével, és szükségesnek tartotta, hogy „az illetékes szervek koordinált, hathatós intézkedéseket tegyenek a maguk vonalán” a cigányság felemelkedésének elősegítésére. Az ülésen megállapították, hogy „e probléma megoldása hosszabb időt igényel”. Meghatározták azokat az „azonnali és perspektivikus feladatokat” is, melyeket végre kell hajtani a cigányság helyzetének javítása érdekében. A Kollégium idevonatkozó határozata értelmében utasították a tanácsok munkaügyi osztályait, hogy rendszeresen ellenőrizzék a vállalatoknál foglalkoztatott cigány munkavállalók helyzetét, elszállásolásukat, a velük való bánásmódot. Kérték, hogy a vizsgálatok során tapasztalt hiányosságok és visszaélések ellen minden lehetséges eszközzel küzdjenek, ha ez nem jár eredménnyel, vegyék igénybe a helyi társadalmi és állami szervek segítségét.14 A Munkaügyi Minisztérium mellett a megyék is központi kérdésként kezelték a cigányság ügyét. Részletes beszámolók, jelentések készültek a cigányok élet- és munkakörülményeiről, elhelyezkedésük nehézségeiről és foglalkoztatásukról. Napirendre került a cigányok társadalmi megbecsülése, szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének megjavítása, a velük szemben tapasztalt hátrányos Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején o------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 231 13 1955-ben az Egészségügyi Minisztérium készített egy tervezetet a „cigányság társadalmi, szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének megjavítására”. Ezt 1961-ben az MSZMP Politikai Bizottságának határozata követte, amely a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális problémaként fogalmazta meg. Ebben az időszakban a cigányok kb. 70—80%-a a társadalomtól elkülönülten, telepeken élt. A telepeken erőszakos mosdatá- sok, fertőtlenítések folytak, ha bűncselekményt követett el valaki, a rendőrség sorra vette a telep lakóit, akik védelem nélkül álltak a hivatalos szervvel szemben. (Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1961. június 20-ai határozata „Előterjesztés a cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatokról”. (MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 233. ő. e.) — A cigányság helyzetével, történeti kérdéseivel foglalkozó újabb szakirodalom igen széleskörű, a tanulmány jellegéből adódóan erre most nem kívánunk kitérni. MNL OL XIX-C-5-A/22-1308-1958. >4
