Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
228 KOCSIS PIROSKA vetítésről kiadott rendelet megvalósítását. Megállapították, hogy a „közvetítés nem mutatott nagyobb mérvű emelkedést, de kiküszöbölte azokat a hiányosságokat, amelyek jelentkeztek”, pl. a legjobban rászorultakat helyezték el és küzdöttek a protekció ellen. A jelentések többsége úgy fogalmazott, hogy az általános munkaközvetítés bevezetése „különösebb meglepetést nem hozott” a dolgozók részére, mivel a Munkaügyi Minisztérium 1/1957-es végrehajtási utasítása már kimondta a munkahelyek bejelentését, valamint meghatározta azokat a munkaterületeket, amelyek kötelező közvetítés alá esnek.7 A vállalatok igazgatói „észrevételt nem tettek” a megjelent rendelettel kapcsolatban, de jelentésükből kiolvasható, hogy valójában nem örültek és nem is fogadták kitörő lelkesedéssel a kötelező bejelentést. Többségük arra hivatkozott, hogy a tervek teljesítéséért és a munkaerő kialakításáért elsősorban ők a felelősek, ennek megfelelően „csak olyan dolgozót vesznek fel, akit e téren alkalmasnak találnak”. A rendelet hatására a vállalatoknál csökkent a személy szerinti kikérések száma, de többször előfordult, hogy a kiközvetített dolgozót nem vették fel, ami lehetőséget adott a rendelet kijátszására.8 1961-ben Buda István9 jelentést készített a munkaerő-helyzet és a munkanélküli segélyezés akkori helyzetéről. Megállapítása szerint, a munkaerőhelyzet 1961 első hónapjaiban „kedvezőtlenebb volt, mint a korábbi évek hasonló időszakában”, s az adott évben „nem lesznek nagyobb számban új munkahelyek”. Ezt azzal magyarázta, hogy egyes vállalatoknál, a tervezettnél magasabb volt az induló létszám, a felesleget ezekben a hónapokban építették le, több vállalatnál pedig felvételi zárlatot rendeltek el. Fokozta a problémákat, hogy a normarendezés létszám-megtakarítást eredményezett, és a „mezőgazdaság szocialista átszervezése miatt” a nagyszámú mezőgazdasági munkaerő a városokban keresett állást, az állami gazdaságok létszámszükséglete pedig — összevonások és átszervezések miatt — egyes megyékben több ezer fővel csökkent. Ez a kedvezőtlen tendencia a munkaerő-közvetítő irodák forgalmában és tevékenységében is tükröződött. Buda jelentése statisztikai adatokkal is alátámasztotta a munkaerőhelyzet alakulását és annak változásait. Ezek szerint 1961 első öt hónapjában a közvetítő szerveknél együttesen 30000-rel (7,9%) több munkát kereső jelentkezett, mint 1960 hasonló időszakában, ugyanakkor a vállalatok 1961-ben kb. 15 000 fővel kevesebb munkaerőt igényeltek a közvetítő irodáktól. Ennek következmé7 MNL OL XIX-C-5-A/4-34254-1959. 8 MNL OL XIX-C-5-A/5-34460-1959. 9 Buda István (1926—2013), politikus, sportvezető. 1957-től részt vett a Munkaügyi Minisztérium megalakításában, 1964-1978 között a Munkaügyi Minisztérium miniszter- helyettese, 1978-ban munkaügyi államtitkár. 1978-tól 1986-ig az Országos Testnevelési és Sporthivatal és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
