Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
KOCSIS PIROSKA egyes pontjainak módosítását,3 a munkanélküli segélyre való jogosultság feltételeinek enyhítését.4 A munkanélküliek elhelyezése az esetek többségében protekció és összeköttetés révén történt. Sok olyan esetről tudósítanak a források, ahol a családok nagy részében senki sem tudott elhelyezkedni. Elterjedt az a nézet is, hogy a vidékről bejáró dolgozók „jelentős számban viszik be rokonaikat, ismerőseiket az üzemekbe”. A munkanélküliek száma a téli hónapokban volt a legmagasabb, a nyári hónapokban valamivel kevesebb, mivel akkor sokan idényjellegű munkát vállaltak. A Munkaügyi Minisztérium számára 1961-ben készült egy tájékoztató jelentés a munkanélküli segélyben részesítettek számáról és a kifizetett összegekről. A jelentés szerint I960 első öt hónapjában csupán hét megyében és a négy megyei jogú városban (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs), valamint a fővárosban fizettek munkanélküli segélyt. 1961-ben, a kedvezőtlenebb munkaerőhelyzet miatt ugyanazon időszakban már 11 megyében folyósítottak segélyt a négy megyei jogú városon és a fővároson kívül. A segélyezettek száma és a számukra kifizetett összeg az alábbiak szerint alakult: 226 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Id őszak Segélyben részesítettek száma (fő) Kifizetett összeg (Ft) 1960. első öt hónap 247 219 002 1961. első öt hónap 501 473 141 A táblázatból kitűnik, hogy a segélyben részesítettek száma és a kifizetett összeg egy év alatt a duplájára emelkedett, igaz, számuk elhanyagolható az összes alkalmazotthoz képest. E számok azért sem alkalmasak jelentősebb következtetések levonására, mert a munkát keresők egy részénél hiányoztak a feltételek a segély megállapításához (pl. nem volt elegendő folyamatos munkaviszonya, hozzájárulással lépett ki, stb.), egyesek nem tudtak a munkanélküli segélyezés lehetőségéről, sokan azt hitték, hogy a rendelet csak 1957-ben, átmenetileg volt érvényben. Ezen okok miatt megyénként mindössze 5—20 fő volt a segélyezettek száma, kivéve Bács-Kiskun, Zala megyéket és Debrecen, Szeged városokat.5 A pontos statisztika adatgyűjtés azért sem volt lehetséges, mert a jelentések egy 3 A munkanélküli segély időtartamát hat hónapnál hosszabb időtartamban akarták meghatározni, a segély összegének alsó határát 300 Ft helyett 500 Ft-ra, és minden eltartott családtag után 40 Ft helyett 150 Ft-ra akarták felemelni. 4 MNL OL XIX-C-5-A/5-19253-1962. 5 MNL OL-XIX-C-5-A/5-17802-1961.
