Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
202 KERESZTES CSABA a két variációt kell jogi formulába előkészíteni, hogy megfelelő tárgyalásokon két variációban lássuk a kérdést. Köpeczi [Béla]8 et. [elvtárs]: Egy kérdés van csak, az időpont kérdése. Miniszter et. nő [elvtársnő]: Vagy X. 1. vagy június 1. Azt nem bírja el, hogy 5 vagy 8 év. A jogász elvtársak értették a kétféle álláspontot, kérem megfogalmazni és összeállítani az anyagot, hogy cserélhető oldalakkal kerüljön be a néhány vitatott kérdés. Balassa [Iván]9 et. [elvtárs]: Ezt nem lehet megoldani, mert másként kell felvetni az általános részeknél. Miniszter et. nő [elvtársnő]: Akkor két változatban csinálják meg. Ezt a kérdést így lezárhatjuk. Két perc szünetet javaslok.” Végeredményben az a döntés született, hogy a speciális szakmai felsőoktatási intézmények a szaktárcák irányításában maradnak. Ezen kívül egyéb tartalmi elemek is máig érdeklődésre számot tartó vitákra adtak okot, így pl. a tanulmányi idő tartalmának meghatározása. Maga a miniszter is változtatta a véleményét a viták folyamán. Benke Valéria eleinte a gyermekek kötelező 16 éves iskolába járási korhatárának megállapítására azt fejtegette, hogy „az a gyerek, aki családi körülményei miatt kénytelen 14 éves korában munkát vállalni, az vállaljon. Nem tartunk még a fejlődésnek azon a fokán, hogy kötelezővé mondjuk ki a 16 éves korig való iskolába járást. Ha elvégezte a 8 általánost, csak a továbbképző iskolára kötelezze [az új törvény].” Azonban még ezen az ülésen módosította álláspontját, és az előző véleményének az ellenkezőjét fejtette ki, bár kissé ellentmondásosan. „Az élethez kell alkalmazni a jogszabályokat. A tanulók óriási többsége azt a 10 évet valamilyen tanulási formában tölti el. Egy kisebbség a tanulásból kimarad, de utánanyúl a törvény. Igen kevés azoknak a száma, hogy tényleg a család körülményei olyan szerencsétlenek, hogy a gyermeknek munkába kell állnia pl. özvegy édesanya több kisgyermekkel, de ez nem társadalmi típus. Elképzelhető, hogy 20 év múlva nem lesz kénytelen az ilyen anya a 14 éves gyermekét kenyérkeresetre adni. De most nem lehet erre támaszkodni. Szegényesebb lenne 8 éves tankötelezettséget megállapítani akkor, amikor a gyermekek 98%-a 10 évig tanul, vagy pedig mondjuk meg, hogy nem érett a helyzet a 10 éves tankötelezettségre. A valóságos élet azt mutatja, hogy a gyermekek minimum 10 évig járnak iskolába, ebben vannak speciális egyéni esetek, ezen az alapon ki kellene jelenteni, hogy Magyarországon munkanélküliség van, mert mindig van egypár ezer ember munka nélkül, de 8 Köpeczi Béla (1921—2010) művelődéstörténész, kommunista politikus. 1961-ben a Kiadói Főigazgatóság elnöke. 9 Balassa Iván (1917-2002), etnográfus. A hatvanas években a minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője.
