Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Reisz T. Csaba: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején
120 REISZ T. CSABA értekezlet után is szükségesnek tartják a személyes megbeszélést, kiküldöttje fogja felkeresni az ezt igénylőket. Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus püspök november 9-én jelezte, hogy „országos akcióról lévén szó, szükségesnek tartom kikérni más püspök urak, elsősorban a kalocsai püspök [sic!] úr véleményét”. Később, Szedő Antal december 2-ai invitálására válaszul december 7-én azt írta: „bár a szóban forgó anyakönyvek igen fontos egyházi okmányok és természetüknél fogva nem nyilvánosak, mégis úgy látom, hogy azok mikrofilmezésének nemigen lesz elháríthatatlan elvi akadálya. A kivitelezés azonban, főként a pótolhatatlan okmányok biztonságos összegyűjtése és visszaszállítása komoly problémákat vet fel, melyeket megítélésem szerint a Püspöki Karnak közösen kellene megtárgyalni. Végleges egyöntetű döntés csak azután hozható.” A mikrofilmezési akció talán leghevesebb ellenzője Brezanóczy Pál, az egri érsekség apostoli kormányzója volt. November 12-én kelt válaszlevelében a felvetett megoldási módokkal kapcsolatos nehézségeit közölte: „Az anyakönyvi köteteknek a plébániákról való elvitelére - sajnálatomra - egyáltalán nincs lehetőség. Az egri főegyházmegye törvénykönyve (Zsinati törvények) kifejezetten kimondja e tárgyban: »Az anyakönyveket a plébániáról kiadni nem szabad« (117. §, 2). Ehhez annál is inkább kell ragaszkodnom, mert az anyakönyvek a plébániák alapvető följegyzései, az 1896 előttiek közhitelű hivatalos okiratok, amelyek állandó használatban vannak. Állandóan kérnek kivonatokat ezekből az anyakönyvekből polgárjogi vonatkozású ügyekben is (pl. nyugdíj). A begyűjtés, átvétel, szállítás, filmezés, visszaszállítás, azonosítás, kiosztás: csak nagyjából vázolva is nem kevés időt venne igénybe. Márpedig nem lehet olyan időpont, még egy nap sem, amikor a plébániai hivatalok az anyakönyvi kivonatok kiadását megtagadhatnák azon a címen, hogy az anyakönyvi kötetek másolatkészítés végett nincsenek kéznél. Az anyakönyvek összegyűjtését különben is áthidalhatatlan nehézségek gátolják. Az anyakönyvek hatalmas kötetek, nehéz papíron írva, folió-nagyságú kötetekbe kötve, legtöbbször vastag kemény táblába foglalva, igen gyakran bőrkötésben. Fizikai súlyuk is figyelemre méltó. Ezek a kötetek pótolhatatlan okmányokat képeznek, amelyek külalakja olyan, hogy nagy tömegű szállításukkal a postát nem terhelhetjük. A felmerült terv annyit jelentene, hogy kb. 450 plébániáról kellene begyűjteni az anyakönyveket. Ezek a plébániák az ország északkeleti részén nagy területen elszórva fekszenek Horttól a keleti országhatárig és Kunszentmártontól az északi határig. Ilyen óriási területről a begyűjtés kiküldött útján is megoldhatat-