Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Reisz T. Csaba: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején
Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében... 117 A katolikus egyház bevonása Az események sorrendjén végigtekintve szembetűnő, hogy bár elsősorban a felekezetek által előállított, kétségtelenül köziratnak minősülő dokumentumok mikrofilmezésének lehetőségeiről volt szó, az egyházak bevonására csak igen későn, a megállapodás tervezett aláírásához igen közel, a gépek beérkezésével egyidőben került csak sor. Technikai kérdésekről, devizaszabályokról, személyes adatokról esett szó a megbeszéléseken, de annak nem találjuk nyomát, hogy bármilyen szinten felmerült volna az a kérdés, hogy mit szólnak ehhez a vállalkozáshoz az egyházak? Nyilvánvaló, hogy eredetileg csak az állami levéltárak közreműködését kívánták az ötlet kigondolói, mert a 21 levéltár a LOK (MM LO) központi akaratának nyilván nem állt volna ellen, és számuk is egy könnyen megszervezhető együttműködést jelentett volna. Az akció előkészítésekor a megyei levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok és más, ugyancsak az állami levéltárak őrizetében lévő irategyüttesek (nemesi és országos összeírások) mikrofilmezését tervezték. 1957. május 31-én Endrényi Ferenc a LÓK nyilvántartásában elhelyezett levéltári alapleltárakból összeállítást készített a megyei levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokból, eszerint ott kb. 466,4 iratfolyóméternyi anyag volt található. A LÓK kérésére a megyei levéltárak vezetői az anyakönyvekről és a Bach-kori összeírás meglétéről és mennyiségéről is tájékoztatást nyújtottak, becsléseik alapján az ott őrzött másodpéldányokból kb. 2 782 000 felvétel készülhetett volna. A zalaegerszegi levéltár vezetője, Kollega Tarsoly Sándor szerint, bár levéltárukban vannak egyházi anyakönyvek, de véleménye szerint nem biztos, hogy teljesek, ezért javasolta, hogy a „teljesség kedvéért az egyes községektől kérjük be azt lefényképezésre.”8 Felvetésének akkor még nem volt azonnal látható foganatja. Az egyházak bevonására csak 1959 őszén került sor, nincsenek pontos feljegyzések arról, hogy kinek a kezdeményezésére és miként született meg ez a döntés.9 Október 30-án Miklós Imre titkársága, vagyis az AEH a „megbeszélt névsort” — a római és görög katolikus egyház 11 érseke, püspöke, apostoli kormányzója, a református egyház két püspöke, az evangélikus egyház két püspöke, az izraelita egyház elnöke nevével és pontos címével — megküldte az MM LO számára. 8 MNL OL XIX-I-9-rr. Kulturális Minisztérium, Mormon anyag, 1958—1965. 02—16— 18/1957. 9 A katolikus egyházfőknek címzett levelek fogalmazványai, valamint az ő válaszuk a MNL OL XIX— I—4-ab. Művelődésügyi Minisztérium, 2—16/1959. tétele alatt találhatók, a 89.862/1959. iktatószámú ügyiratban.
