Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Soós Viktor Attila: A megtorlás éve
A megtorlás éve 101 A BM II/5. Osztály keretein belül, elsősorban a „c”és az „/’’alosztály intézte a belső reakció elleni fellépést, azonban 1961-től, a „Canale”-dosszié tanúsága szerint az állambiztonsági szervek figyelme külföldre, a Vatikán felé irányult. Ennek előzménye, hogy XXIII. János pápa megválasztása (1958. október 28.) után nem egészen 100 nappal meghirdette a II. Vatikáni Zsinatot, így a szovjet és a magyar állambiztonsági szervek vezetőinek 1961 májusi megállapodása értelmében a magyar szervek, azaz a II/5. Osztály külön feladatokat kapott a Vatikánnal kapcsolatban. 1 Innen indult egy olyan folyamat, ami a római jelenlétbe, számos ügynök kiküldésébe, az állambiztonság hírszerző szerveinek egyházi körökben történő teljes elmélyülésébe torkolt. A „Canale”-dosszié sorozatban összegyűlt anyag és számos más a Vatikán irányába irányuló állambiztonsági munka azonban a II/3, illetve a III/I. feladatköre volt. A II. Vatikáni Zsinat elhárítására a BM II/5-c. alosztály fejléces papírján 1962. július 27-ei keltezéssel készült egy Operatív terv, amely pontosan meghatározta a feladatokat, külön operatív csoportot létesítettek erre a feladatra. Az operatív tervet — az 1962. augusztusi állambiztonsági átszervezések után már — Eperjesi László rendőr alezredes, a III/III—1. Osztály vezetője és Komornik Vilmos rendőr alezredes, a III/I. Csoportfőnöke látta el kézjegyével.71 72 Ennek az akciósorozatnak az ismertetése azonban már túlmutat a tanulmány keretein... 1961-es állambiztonsági akciók értékelése Az Állami Egyházügyi Hivatal értékelése és fellépése 1961-ben Kállai Gyula, a minisztertanács első elnökhelyettese 1961. február 7-én - az országos egyházi letartóztatási hullám másnapján — magához hívatta a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjait. A találkozóról Olt Károly, az ÁEH elnöke készített feljegyzést.73 Kállai Gyula a találkozón bejelentette, hogy az államvédelmi szervek állam ellenes összeesküvés miatt az ország területén több helyen előzetes letartóztatásba helyeztek egyházi és világi személyeket. A letartóztatottak nagyobb része egyházi személy. Megjegyezte, hogy feltételezhető, hogy a püspöki kar egyes tagjai tudtak az állam ellenes szervezkedésről. Kállai Gyula a püspöki kart tette felelőssé az államellenes szervezkedésért, mivel olyan jelentősebb ügyekről. 71 ÁBTL 3.1.5. 0-14963/1. „Canale” 369-372. Jelentés, Budapest, 1962. február 7. II/5. Osztály. 72 ÁBTL 3.1.5. 0-14963/2. „Canale" 115-118. Operatív terv, 1962. július 27. 73 MNL OL XlX-A-21-d-0021-l/1961.
