Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)
Iratok
irányban tett. Ez a versengés előreláthatólag újból megindul, és ha Magyarország nem akar lemaradni, úgy elejétől kezdve részt kell, hogy vegyen az osztrák sajtó befolyásolásában. Jövendőbeli nemzetközi kapcsolataink és az ezekből származható előnyök nagy részben attól függnek, miképpen sikerül tájékoztatnunk a külföldet Magyarországról. Ily célok elérésére Bécs vitathatatlanul egyike a legmegfelelőbb helyeknek. Bécsi sajtó atta- chénkra tehát igen nagy feladat hárul, melyet annál jobban tud megoldani, minél korábban kezdi meg működését. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Bécs úgyis, mint a szomszédos Ausztria fővárosa, úgyis, mint Közép-Európa politikai, gazdasági, kulturális és sajtópolitikai életének egyik gyújtópontja nem maradhat magyar diplomáciai képviselet nélkül, ha csak nem akarunk behozhatatlan hátrányokat szenvedni a nemzetek elkövetkezendő békés versengésében. Dr. Ankener János sk. MÓL XIX-J-l-k Ausztria 4/bKü.M 1945- Szám nélkül.- Géppel írt tisztázat. 5. Tóth Miklós miniszteri segédtitkár feljegyzése az osztrák külügyi hivatal tisztviselőivel a magyar-osztrák kapcsolatokról folytatott beszélgetéseiről Budapest, 1945. augusztus 23. Bécsi tartózkodásom alatt alkalmam volt az osztrák külügyi hivatal politikai osztályának vezetőjével dr. Rudolf Seemann követségi tanácsossal, Hofrat Wirth-el,16 a sajtóosztály vezetőjével, valamint Günther17 követtel, a Protocole osztály vezetőjével több ízben beszélgetni. Seemann követségi tanácsos, aki egyszersmind a magyar ügyek referense is, beszélgetés kapcsán több ízben nyomatékosan rámutatott arra, hogy az összes nemzetnek Bécsben már bizonyos képviseletük nem hivatalos formában van, s igen kívánatosnak tartotta volna, hogy ha ilyen magyar képviseletet bizottság formájában mi is felállítanánk. Ausztria területén igen nagyszámú magyar állampolgár él, ezek részben a háborús események kapcsán Ausztriába menekültek, részben pedig már hosszú idők óta ott élő és állandó foglalkozással bíró magyarok. Mindkét kategóriával kapcsolatban igen nagyszámú problémák merülnek fel, melyeknek folyamatos elintézéséhez feltétlenül szükség van, egy legalább félhivatalos formában működő magyar szervre. Úgy Seemann, mint Günther igen kívánatosnak látnák, hogy ez a magyar bizottság legalább egy vagy két külügyi szakemberrel is rendelkezzen, ugyanis ez a többi félhivatalos misszióknál is általában gyakorlat. 16 wirth, Josef 17 Günther, Otto Dr. 53
