Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Iratok

rülményt nemcsak idegen részről, hanem a támogatásra váró, tanácstalanul sínylődő magyarok körében is kedvezőtlenül ítélik meg, különös tekintettel arra is, hogy Magyarország legközelebbi szomszédja Ausztriának, a fővárosa legközelebb esik az osztrák fővároshoz.

A körülmények sürgető hatása alatt több itteni magyar személyiséggel együttesen már tettem kísérletet s előkészítő lépéseket egy kizárólag a hazatérésre váró magyarok ügyével foglalkozó bizottság létesítésére. Mérlegelve azonban a rendelkezésre álló eszközöknek a feladatokhoz mért teljes elégtelenségét s főként azt a körülményt, hogy a győztesekkel szövetséges nemzetek itt élő polgárai részéről alakított, az otthoni hivatalos megbízást azonban nélkülöző bizottságok mily nehézségekbe ütköztek, fel kellett adnunk azt a kísérletet, hogy a magyar kormány megbízása és támogatása hiányában bizottságot alakítsunk.

Trebicz János tanár, a Freies Österreich mozgalomnak budapesti vezetője8 jelenlegi bécsi tartózkodása alkalmával szorgalmazni igyekezett e kérdés megoldását s az ő kezdeményezésére az ausztriai kommunista párt alcsoportjaként alakult „Magyar Antifasiszták Ausztriai Csoportja” f. hó 17-én értekezletet hívott össze, amely tudomásom szerint a magyar külügyminisztériumhoz, a magyar népjóléti minisztériumhoz és a magyar kommunista párthoz emlékiratot intézett a bizottság mielőbbi létrejötte érdekében.9 Az említett csoport tagjai, valamint más, Bécsben élő magyarok is készséggel vennének részt a bizottság munkájában.

Ezeken az elvi természetű előkészítő lépéseken túlmenően a létesítendő bizottság első feladatainak megoldását nagymértékben megkönnyítő, pozitív és igen eredményes munkát végzett Dr. Kiss János,10 a Nemzetközi Vörös Kereszt budapesti titkára, aki meglátogatta a legnagyobb fontosságú mauthauseni koncentrációs tábort, felvette az ott őrzött magyar politikai foglyok, továbbá a meggyilkoltak s más okból elhalálozottak státusát, felkeresett több további tábort, megállapította mindazokat a táborokat, ahol magyar politikai foglyokat őriznek, s végül tudomásom szerint eredményesen járt közben a mauthauseni tábor amerikai parancsnokánál az ottani magyar foglyok mielőbbi hazaszállítása érdekében.

Az elmondottak értelmében bátorkodom Miniszter Urat tisztelettel arra kérni, méltóztatnék a bizottság sürgős létesítését az e tárgyban illetékes magyar hatóságokkal egyetértésben mielőbbi mérlegelés és rendelkezés tárgyává tenni s a bizottság formális elismerését és támogatását a budapes8 Lásd a 30. számú dokumentumot. Ankener János dr. külügyi sajtóelőadó 1945. május 28-án kelt feljegyzése szerint a Szabad Ausztria Bizottság a szovjet és magyar hatóságok engedélyével működött. Hans Trebicz/Trebitsch egykori bécsi újságíró volt a titkára, aki jelentős befolyásra tett szert a szovjet hatóságoknál a magyarországi német/osztrák vagyon kijelölésénél. Ezt saját javára kamatoztatta, mígnem végleg eltávolították a bizottságból.

9 Az „Osztrák Antifasiszták Magyar Csoportja” néven is említett szervezet által összehívott értekezlet nevében a bécsi magyarság képviselői (Paulinyi Oszkár főlevéltáros, Dr. Varvasovszky László a Külkereskedelmi Hivatal képviselője, Dr. Miskolczy Gyula egyetemi tanár, a bécsi magyar intézetek főigazgatója, Truxa Rezső/Rudolf szakács) írták alá a hivatkozott memorandumot. (MÓL XIX-J-1-k Ausztria 7/a KüM 1945-szám nélkül)

10 Helyesen Kiss István.

48