Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

határincidensek megelőzéséről és kivizsgálásának módjáról szóló egyezmény előkészítésére, melyet a belügyminisztérium április 9-én küldött meg véleményezésre a külügy. A tervezet szerint meg kell tiltani az állam határon történő átlövést, az illetéktelen berepülést, a határ mentén a szóbeli vagy tettleges sértegetést, a határjelek elmozdítását és megrongálását, közösen kell megakadályozni a tüzek átterjedését és létre kell hozni mindezek ellenőrzésére egy vegyes bizottságot. A rövid időn belül megszületett pozitív válasz kitért a tiltott határátlépést elkövető fiatalkorúaknak a diplomáciai út mellőzésével történő visszaadásáról szóló megállapodás szükségére is, és javasolta ennek a felvételét a tárgyalások napirendjére. A tárgyalások megkezdéséről a minisztertanács május 9-én határozatot hozott.* 89

Két hónapos halogatás után 1956. május 7-én a Politikai Bizottság hirtelen fordulattal megerősítette korábbi döntését a nyugati országhatáron húzódó aknamező és drótakadály eltávolításáról. Az ülésen, melyről csak szerkesztett jegyzőkönyv maradt fenn, Rákosi Mátyás ismertette Ausztria Kommunista Pártja vezetőinek levelét, amelyben kérték a határzár felszámolását. Úgy tűnik, hogy egy pozitív döntést az osztrák kommunisták, akik nyilvánvalóan tudtak a korábbi magyar szándékról, szerettek volna felhasználni az éppen aktuális parlamenti választási propagandájukban. Rákosi kifejtette, hogy valóban be kell jelenteni a munkák megkezdését. Ezt a bejelentést azonban előzze meg az Österreichische Volksstimme, az osztrák pártlap és a Szabad Nép cikkváltása. Hegedűs András, Gerő Ernő és Piros László (sajnos nem rögzített) felszólalásait követően a PB egyetértett a megoldással.90 Másnap a minisztertanács Hegedűs András miniszterelnök javaslatára formális határozatot fogadott el a munkálatok beindításáról.91 A Volkstimme és a Szabad Nép egymást követő három - május 8-10. - napon át cikkeztek a témáról.92 Ezzel viszont számottevően csökkentették a döntés bejelentésének hatását. Mind Púja Frigyes bécsi követ, mind a hazai külügyesek, mind a márciusban érkezett Walther Peinsipp93 kritikával illették az „ügyetlenséget”.94

munkákat, amelyek a vízügyi viszonyokat hátrányosan befolyásolják; óvják a határvizeket a szennyezéstől; biztosítják az ipari üzemek szennyvíztisztítását; árvízi jelzőszolgálatot létesítenek; rendezik a régi Rábaszabályozó Társulat alkalmazottainak nyugdíjügyeit.

89 MÓL XIX-J-1-j Ausztria IV 32. 004096/1956 A megbeszélések vezetésére Marjai József, majd október 11-től Majdik Zoltán kapott megbízást.

90 MÓL M-Ks 276. f. 53/285. ő.e. 1-3., 11. A PB 1956. május 7-i ülésének a jegyzőkönyve.

91 MÓL XIX-A-83-a B-1423/TÜK/1956

92 Österreichische Volksstimme 1956. május 8. (1) Jetzt kann der Stacheldraht fallen. Szabad Nép 1956. május 9. (3) Az osztrák-magyar barátság erősítéséért Österreichische Volksstimme 1956. május 10. (1) Der Staheldraht fällt Az osztrák követet május 9.-én 16 órakor tájékoztatták szóban a döntésről. (MÓL XIX-J-l-u Külügyminiszter-helyettesek iratai. Sebes István iratai 9/se-1956)

93 Walther Peinsipp dr. (1906-1990) Jogi tanulmányait követően újságíróként dolgozott, majd a kancelláriai hivatalban lett tisztviselő. 1938-ban elbocsátották, ettől kezdve magán- tisztviselő. 1947-ben lépett diplomáciai szolgálatba. 1948-1951 között zürichi főkonzul, 1952-től 1956-ig ügyvivő Ottawában. 1956. március 20.-án érkezett Budapestre, ahol 1962. március 17.-ig vezette a követséget. Ezt követően nagykövet Izraelben (1962-1968), Jugoszláviában ill. Albániában (1968-1971). 1971. december 31.-én nyugállományba helyezték.

94 Beck István az osztrák referatúra vezetője a vezetők számára készített feljegyzésében ezt írta: „...ha a fenti határozatról előbb a Külügyminisztérium diplomáciai vonalon értesí36