Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)
Bevezető
düs András április 18-i miniszterelnöki expozéjában üdvözölte a moszkvai megállapodásokat. Hasonlóképpen foglalt állást pár nap múlva parlamenti felszólalásában Boldoczki János külügyminiszter.64 65 Az új irányok magukkal hozták a bécsi követség megerősítésének szükségességét is. Márciusban az alig néhány hónapja Stockholmban működő egykori pártfunkcionáriust, Púja Frigyest nevezték ki bécsi követté. Púja dinamikusan látott munkához és arra törekedett, hogy minél szélesebb és gyümölcsözőbb kapcsolatokat alakítson ki. A moszkvai osztrák-szovjet tárgyalások után pár nappal, 1955. április 23-án az MDP Politikai Bizottsága, miután meghallgatta Rákosi Mátyás beszámolóját a szovjet fővárosban aláírt megállapodásról, határozatot hozott arról, hogy az államszerződés aláírása esetén ki kell dolgozni a politikai, gazdasági, kulturális és katonai kérdésekkel kapcsolatos tennivalókat. Ez utóbbiakat a szovjet tanácsadók bevonásával.66 Nyilvánvalóan annak a fényében, hogy milyen lépéseket kell tenni Ausztriát illetően a Varsói Szerződésben meghatározott feladatok ellátására. Az államszerződés aláírását követő másfél hónapon belül, még ha egy rövid megbicsaklással is, a Politikai Bizottság részletes határozatot hozott a magyar-osztrák viszonyról. Első ízben június 23-án került a Politikai Bizottság elé a külügyminisztérium 22 pontos, a kapcsolatok minden szféráját érintő javaslata, ám rövid vita után levették a napirendről, arra hivatkozva, hogy az érintett minisztériumokkal előzetesen egyeztetni kell az előterjesztést.66 A valódi ok azonban nyilván nem ez volt, hanem a Moszkvából érkezett figyelmeztetés, miután egy héttel később, június 30-án, a Politikai Bizottság, immár „A nemzetközi helyzet és az ebből adódó feladataink” c. napirend részeként - Jugoszláviával és Nyugat-Németországgal együtt - mégiscsak megtárgyalta Boldoczki külügyminiszter jelentését. A határozat Ausztriára vonatkozó pontjai olyan lényeges és adott helyzetben kevésbé lényeges politikai, gazdasági és kulturális teendők sorát tartalmazták, amelyek egyértelműen az enyhülés, a rendezés felé mutattak. így többek között az osztrák és a kettős állampolgárok kiutazásának engedélyezését, elítélt osztrák állampolgárok kegyelemben részesítését, a vagyonjogi tárgyalások lefolytatását, az áruforgalom bővítését, a közlekedési és mezőgazdasági együttműködés erősítését, közös kulturális munkaterv összeállítását, az irodalmi művészeti, tudományos kapcsolatok bővítését, mi több az 1926-ban kötött bádeni levéltári egyezmény alapján egy magyar levéltári megbízott bécsi kiküldetését.67 A magyar kormány úgymond jó szándékát és az ügy iránti elkötelezettségét bizonyítandó, június 27-én, diplomáciai úton közölte Béccsel: az ősz folyamán készek felújítani az 1953 őszén megszakadt vagyonjogi tárgyalásokat,68 és meghívták az osztrák parlament küldöttségét egy magyarországi látogatásra. 64 Szabad Nép, 1955. április 23. 65 MÓL M-Ks -276. fond 53/227. ő. e. Az MDP PB 1955. április 23,-i ülésének jegyzőkönyve. 66 Uo. M-Ks-276. fond 53/238. ő. e. 138-139. lap Boldoczki János külügyminiszter előterjesztése 1955. június 17. A határozat ugyanott. 67 MÓL M-Ks-276. fond 53/239. ő. e. 17-26. lap A PB egyedül a bécsi Magyar Kulturális Intézet ismételt megnyitásának tervével nem értett egyet. 68 Az MDP KV Politikai Bizottsága június 11-én hagyta jóvá a tárgyaló küldöttség névsorát. MÓL M-KS 276. f. 53/236. ő. e. 100-101. lap 31
