Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

1954. november 24-én e minőségében bemutatkozó látogatást tett Nagy Imre miniszterelnöknél, majd néhány nap múlva átadta megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének.66 Bécsben Mátrai Tamás ügyvivőt első követként Szeri Lénárd egy Dél-Amerikából hazatért kommunista emigráns váltotta.

1954. májusában Bécsben, majd szeptember 1. és 17. között Budapesten került sor kereskedelmi tárgyalásokra. Szeptember 17-én aláírták az 19541955. évre szóló árucsere-forgalmi egyezményt és jegyzőkönyvet. Ennek értelmében bővült az áruforgalom; Ausztria fát, műtrágyát, acélt, hengerelt árüt, vegyi cikkeket szállított, míg Magyarország élelmiszert, mezőgazdasági termékeket, egészségügyi berendezéseket exportált a szomszédos országba.55 56 Osztrák részről egy mülió dolláros hitelt ajánlottak fel fogyasztási cikkek vásárlására.57

Meghatározó jelentőségű volt, hogy magyar-osztrák határ mentén 1954 folyamán fokozatosan enyhült a feszültség, csökkent a határincidensek

száma.58

Az osztrákok számára fontos, korábbról függőben maradt kérdések rendezésében, mindenekelőtt a kettős állampolgárságú személyek áttelepülé- sének az engedélyezése, még inkább a vitás gazdasági és pénzügyi kérdések megoldása terén viszont egyelőre alig történt előrehaladás. Az utóbbiak több témakört érintettek. így a potsdami konferencia határozata értelmében a német vagyon részeként szovjet (majd később magyar) tulajdonba került osztrák tulajdonú vagyontárgyakat, az osztrák állampolgárságot szerzett kitelepített németek hátra maradt vagyonát, a határon átnyúló osztrák birtokok dolgát, s végül a háború folyamán osztrák területre hurcolt magyar értékeket. A megbeszélések, melyeket az osztrákok az államközi kapcsolatok rendezése egyik legfőbb céljának tekintettek, 1954 tavaszán a várakozások ellenére a magyar fél tartózkodó magatartása miatt nem folytatódtak. Budapesten arra hivatkoztak, hogy Ausztria nem független állam.59

Magyar vezető - Hegedűs András miniszterelnök-helyettes - szájából a viszony normalizálásról az első nyilvános bejelentés végül 1954. december elsején hangzott el - talán nem is véletlenül - Moszkvában, az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezleten, amelyen a nyugati országok távol maradása miatt csak a szovjet blokkhoz tartozó országok képviselői vettek részt. A Német Szövetségi Köztársaság szuverén államként

55 Szabad Nép, 1954. november 27.

66 Szabad Nép, 1955. szeptember 23.

57 MOL M-KS 276. f. 65/218. ő. e. Rubin Péter feljegyzése. 1955. július 6. és MÓL XIX-J-1-j 53. doboz 25/c 003032/1/1955 szig. biz.

58 Parragi György újságíró, országgyűlési képviselő 1954 június 16-án a költségvetési vitában elhangzott felszólalásában - nyilvánvalóan a pártvezetés egyetértésével - hangsúlyozta: „Örülünk annak is, hogy egyre inkább normalizálódik a viszony a két szomszédos ország Jugoszlávia és Ausztria, valamint Magyarország között. A feszültség határainkon lényegesen enyhült, amit legjobban bizonyít az, hogy a határincidensek száma erősen csökkent.” (Az 1953. évi július hó 3-ára összehívott országgyűlés naplója. 1953-1958. Athenaeum. Bp., 1960. I. k. 250.)

69 MÓL XIX-J-1-j 1. doboz 1/b. 002545/1955 sz. ügyirat, a bécsi követség 1954. évi összefoglaló jelentése.

29