Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)
Iratok
rák-magyar határon eszközlendő esetleges határkiigazításokat. Nem régiben itt-ott megjelentek az osztrák sajtóban olyan provokatív célzatú cikkek, amelyek mintegy sugalmazni kívánták az osztrák közvélemény felé, hogy Magyarország területi igényeket kíván támasztani Ausztriával szemben. Most erre az osztrákok által - ismétlem provokatív módon - felvetett kérdésre lenne diadalmas válasza az osztrák kormánynak az, hogy íme, megkötötték a határegyezményt, és ezzel megakadályozták az előbb említett és természetesen merőben kitaláláson alapuló magyar szándékot. Ezzel az osztrák kormány saját pozícióját és tekintélyét kívánná emelni. A harmadik cél az osztrák-magyar határ hermetikus lezárása lenne osztrák részről, oly módon, hogy megakadályozzák minden, a népi demokráciákból Ausztria felé irányuló propaganda és egyéb akciók lehetőségét. Midőn e kérdéssel kapcsolatosan megemlítettem Gruber egy new-yorki beszédét, melyben éles kirohanást rendezett az osztrák-magyar határon magyar részről létesített műszaki berendezések miatt, Koptelov követ megjegyezte, hogy Grubernek ez a lépése szorosan hozzátartozik az általános Gruber-féle politikához. Véleménye szerint, midőn a szocdemek Gruber beszéde miatt a képviselőházban interpelláltak, ez valóban azért történt, mert Gruber egyes kijelentéseit túlzottnak és elhamarkodottnak látták, de az, hogy a tegnapi minisztertanácson a szocdemek is elfogadták Figl válaszát, - mutatja, hogy az amerikaiak közben leintették őket. A Staatsvertrag124 UNO elé vitele kérdését Koptelov követ úgy látja, hogy ez évben, tehát decemberig, (amikor összeülnek a négy hatalom megbízottai Londonban, egy újabb tárgyalásra a Staatsvertrag ügyében125), az osztrákok nem viszik az UNO elé a kérdést, de minden valószínűség szerint megteszik ezt a decemberi ülés után. Ezzel, bár Koptelov követ kifejezetten nem mondotta, de elárulta azt, hogy a decemberi londoni ülés alkalmával nem várható semmiféle közeledés a kérdésben. Megkérdeztem ez után, hogy lát-e az angolszászok között osztrák viszonylatban lényegesebb ellentétet. Koptelov követ erre azt válaszolta, hogy a Szövetséges Tanács ülésein az angolszászok álláspontja annyira azonos, hogy szinte az a látszat, hogy az egyik azért mond valamit, hogy a kijelentés megerősítésére alkalmat adjon a másiknak. Nem ez a helyzet azonban a franciákkal. A franciák inkább szeretnének a közvetítő szerepében tetszelegni és bizonyos áthidaló megoldásokat keresnek mindenkor, maguk pedig nem minden esetben szavaznak az angolszászokkal. Természetesen azonban végeredményben kénytelenek azt tenni, amit az angolok és amerikaiak mondanak, mert hiszen a pénzt az előbb említettektől kapják. Későbbiek során szóba került az osztrák munkásoknak meghívása Magyarországra. Koptelov követ ezzel kapcsolatban újból hangsúlyozta, hogy nézete szerint e kérdés rendkívül fontos, és kihangsúlyozta azt, hogy ne csak kommunista munkásokat vigyünk. Midőn megjegyeztem, hogy meghívásaink a KPO-vel126 egyetértésben szoktak történni, és ők bizony igen 124 államszerződés 125 A négyhatalom különleges megbízottainak tárgyalásai az osztrák államszerződés előkészítéséről. Az említett ülés 1950. december 15-én fejeződött be. 126 Osztrák Kommunista Párt 172
