Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 4. A mezőváros jogi helyzete és szabadsága: polgárság és földesúr állásfoglalása
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 87 szór továbbra is civitasnak tartják (1334, 1349, 1384, 1386,1390, 1427, 1435, 1451, 1454,1473,1477,1513, és 1518).316 Ezzel merőben ellentétes módon ugyanakkor a települést a 15. században a külső szemlélők általában már csak oppidumként említik. A fenti két mezőváros mellett a civitas terminológia Szikszón is használatos volt. Nyilvánvaló, hogy ez a 14. század végi királynői tulajdon eredménye lehetett. 1387 és 1419 között három alkalommal a helyi tanács oklevele említi így a települést, egy alkalommal a Szikszói család, egyszer Mária királynő, egyszer pedig Zsigmond király. Ezután mindössze két ilyen adatot ismerünk a középkor végéről, de mivel ez a mezőváros saját oklevelében, valamint a szikszói plébános levelében szerepel, elfogult állásfoglalásnak tekinthető, azaz több mint gyanús.317 Telkibánya civitas megnevezése a királyi tulajdon mellett azzal is magyarázható, hogy egyúttal bányaváros is volt. A 15. században viszont sokszor csak mint oppidum szerepelt a település.318 A polgárok a mezővárosi kiadványokban általában a nagyobb tekintélyt biztosító kifejezés felé módosították lakhelyük elnevezését.319 Ezért is kell óvatosan kezelni ezeket, és ezért nem is mindegy, hogy a helység nyilvánvalóan elfogult lakói, vagy pedig egy idegen kategorizálja-e ilyen módon azt. Sokatmondó vallomás ezért a fentiek alapján, ha egy település tanácsa aposztrofálja egyszerű „falu"-ként otthonát, mint az Tolcsván is megfigyelhető a középkor végén.320 316 Csánki I. 339-340. Egyébként az újhelyi polgárok is sokszor már oppidumnak tartották településüket a középkor végén. 1497-ben Miklós újhelyi kereskedő a következőképpen írja alá a bártfaiaknak küldött levelét: „Nicolaus institutur(!) in opido Vyhel commorans". - DF 216114. A civitasra adataink a következők: „in civitate Wyhel" - AOTIII. 93. (1334); „in superiori fine civitatis" - AOT V. 258. (1349); „in territorio dicte civitatis" - DL 7084. (1384); „sigillo prefate civitatis" - DL 7194. (1386); „civitates nostras regias Patak et Ujhely vocatas" - CDH X/l. 611. (1390); „ceterique cives dicte civitatis" - DL 11 900. (1427); „de prope civitate Wychel" - DL 12 793. (1435); „ab oriente vie civitatis" és „ab occidente vie civitatis"- DL 14 453. (1451); „nobis presentaverunt litteras sub sigillo nostre civitatis emanatas" - DL 14 898. (1454); „occidente via civitatis" - DL 17 524. (1473); „sigillo nostre civitatis munimine roboratas" - DL 18 005. (1477); „a septemtrionali autem via civitatis" - DL 18 590. (1481); „sigillo nostre civitatis" - DF 213 307. (1513), illetve egy levél aláírásában szerepel még: „civitatis Wyhel". - DF 217 669. (1518). Úgy tűnik a 15. századi civitas említések egy jelentős része nem jogi, hanem várostopográfiai fogalomként történt, például amikor a „város útjáról" beszéltek. Ez az értelmezési mód egyébként más mezővárosokban is megjelent. Gulyás: Civitas vagy oppidum 399-400. 3.7 ZSO I. 28. sz., DL 7732., DL 9159, DL 70768, DL 9452, ZSO II. 3405. sz., ZSO VII. 517. sz; DF 215 070. (1484): „sigillo civitatis nostre appenso". DF 217 380. (1514): „Petro Jacab cive civitatis Zikzo". Gulyás: Civitas vagy oppidum 393., 7. jegyzet. 3.8 Civitasnak nevezik 1367-ben és 1369-ben (DL 5783.),1406-ban (DL 8825.), 1428-ban (DL 11 976.), 1444-ben (DL 13 819.), 1450-ben (DL 14 396.), 1494-ben (DF 271 490.). Oppidumként a 15. század közepétől jelenik meg az oklevelekben és terjed el mind nagyobb mértékben: 1447 (DL 14 062.), 1450 (DL 14 390.), 1459 (DL 15 368.), 1468 (DL 16 769.), 1470 (DL 16 973.), 1471 (DL 17175.), stb. 319 Ugyanez megfigyelhető Tata mezőváros esetében is. Schmidtmayer: Tata 206-207. 320 „Nos... iudices possessionis Tholczwa" - DF 229 381.
