Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
70 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján adott ki nekik minden évben.233 A következő évben további kedvezményként Szikszó - amúgy tetemes - évi 600 forintnyi collectájából a királynő 50 forintot elengedett.234 A város királynéi birtoklása azonban nem tartott sokáig. A14. század végén ugyanis rövid ideig a Bebekek kezén volt, majd 1403-ban Zsigmond király Percnyi Péternek adományozta Szikszó, valamint a hozzá tartozó Vadász, Sziget és Újfalu királyi birtokokat, mindaddig, amíg más birtokokról nem gondoskodik számukra. A beiktatás a következő évben meg is történt.235 A szikszói polgárok kedvezményei közé tartozott a fentiek mellett az is, hogy a 15. század elején vámmentességet élveztek az Abaúj megyei buzitai és restéi vámokon.236 Valószínűleg magánföldesúri kézbe kerülésével is összefüggött, hogy a települést egyre inkább mezővárosnak kezdték nevezni, holott a rövid királynéi fennhatóságnak köszönhetően 1387 és 1419 között összesen öt alkalommal már civitasnak titulálták. Ezután azonban a kifejezés egyetlen, késői kivételt leszámítva eltűnik és szinte kizárólag oppidumként beszélnek róla az oklevelek. Első oppidum-említése egyébként 1391-ből ismert, Mária királynő okleveléből.237 Ebben a korszakban már vámhely is volt. 1400-ban ugyanis vámszedőjéről, 1411-ben pedig vásárvámjáról esik szó a forrásokban.238 Temploma - amelyet a Boldogságos Szűz tiszteletére emeltek - is nagyjából ekkortól szerepel az oklevelekben.239 A templom kegyurai a Perényiek voltak. Erre utal, hogy amikor 1419-ben Stibor egri püspök a megürült szikszói plébánia élére saját emberét, Varannói Miklós fia István egri egyházmegyei klerikust akarta állítani, Percnyi panasszal élt, Zsigmond pedig megtiltotta a püspöknek, hogy a panaszost a plébánia eddig szokásos adományozásában gátolva, az új plébános bemutatására kényszerítse.240 A plébánia egyébként még a középkor végén is elég 233 ZSOI.2537.sz. 234 1393. május 30. - ZSOI. 2961. sz. 235 ZSO II. 2324. sz. és ZSO II. 2939. sz. A Perényieknek 1407-ben szintén volt tiszttartójuk Szikszón. A Mária által kiadni elrendelt két hordó bort ugyanis továbbra is ki kellett bocsátani a karthauziaknak, és ezt a Perényiek officiálisa hajtotta végre. - ZSO II. 5226. sz. Az adományt a király új adományként 1411-ben megismételte. - ZSO III. 692. sz. 236 ZSO II. 7511. sz. (1410) 237 Érdekes módon, bár a mezőváros tanácsa néhány alkalommal civitasnak nevezi magát saját okleveleiben, egyetlen olyan forrás sem ismert, ahol oppidumként, vagy possessióként definiálnák helyzetüket. Azaz a településkategória megnevezése nélkül bocsátják ki maradék okleveleiket! Az idegenektől származó oppidum-megnevezések közül néhány: 1391 (DL 7732.), 1406 (DL 7732.), 1411 (ZSO III. 943. sz.), 1419 (DL 70 812.), 1461 (DL 15 532.), 1523 (DL 23 862.), 1524 (DL 71 177.) stb. Vö. Gulyás: Civitas vagy oppidum 393. 7. jegyzet. 238 A vámokra lásd ZSO II. 30. sz. és ZSO III. 692. sz. Az 1400. évi oklevél szerint a szikszói vámszedők egy kassai polgártól erőszakkal elvettek egy lovat. A Bebekek szikszói birtoklását mutatja az a tény, hogy ezt nem sokkal később Bebek Detre nádor adatta vissza a sértettnek. -ZSO. II. 33. sz. 239 Csánki 1.201. ZSO. VII. 665. sz. 240
