Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
44 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján lett, hogy a városba a letelepedés szándékával bárki szabadon jöhetett, vagyona biztonságával, amennyiben szabad állapotú ember volt. Az újhelyi kiváltságlevél pontjainak harmadik nagy csoportja az egyházi kiváltságokat tartalmazza. A polgárok megkapták a szabad plébánosválasztás jogát. Ez „közös akarattal" történt, a bíróválasztáshoz hasonlóan.79 A dézsmát a pataki hospesek módjára kellett fizetniük, amit a plébánia területén a püspök helyett a plébános kapott meg. Ez az úgynevezett libera decima intézménye.80 A felsorolt egyházi kiváltságok közül a szabad plébánosválasztás joga tipikusan városi kiváltság volt. Mivel a dézsmafizetésben és más dolgokban is a pataki hospesek szabadságának mintájára kellett Újhely lakóinak eljárniuk, ez azt is jelenti, hogy az újhelyi plébánia a patakihoz hasonlóan exempt plébánia volt.81 predicatorum et minorum." Erre az egyedülálló újhelyi jellegzetességre vonatkozólag lásd Fügedi: Városprivilégiumok 287. Itt egyébként nyilvánvaló módon a pataki ferencesekre és domonkosokra utal az oklevél. Felmerül a kérdés, hogy miért nem az újhelyi pálosok tanúságát említi a privilégium a fenti esetben? Ez ugyanis sokkal kézenfekvőbb lenne a jóval távolabb fekvő pataki kolostoroknál. Lehetséges, hogy itt arról van szó, hogy az újhelyi Szent Egyed kolostor alapítását a legvalószínűbbnek tekintett 1258-as évszámnál is későbbre kell tenni, azaz még 1261-ben sem állt az intézmény a település határában. Az alapítás dátumával kapcsolatos álláspontokat a későbbiekben fejtem ki. 79 Elenchus 53.: „iidem hospites eligent, quemcunque voluerint, sacerdotem et quem ex communi consensu receptaverint discretum, ille debeat esse sacerdos ipsorum." A plébános megválasztásának módjáról nincsen forrásunk, de jó párhuzamot kínál erre vonatkozóan Buda város Jogkönyvének hasonló adata (23. cikkely). Itt a plébánost a bíró és a tanács választotta a „község tudtával és akaratával". - Budai Jogkönyv II. 315. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy valójában nem érvényesülhetett a polgárság plébánosválasztói joga szélesebb körben, és abba a királyi birtoklás végéig az uralkodó mind Újhelyen, mind Patakon komolyabban is beleszólhatott. Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 379. 80 Az ezen a helyen sérült és emiatt teljes biztonsággal nem rekonstruálható szöveget Tringli István úgy értelmezi, hogy a pataki plébános fennhatósága alatt álló újhelyi plébános valójában csak a tized negyedét kaphatta meg. Tringli: Sátoraljaújhely kiváltságai 257. A vonatkozó szövegrész - Elenchus 53.: „Decimas eo modo per omnia solvere debeant, quemadmodum hospites de Potok dare consueverunt... decima ipsorum sacerdoti eorundem cedere debeat, in aliis eandem libertatem per omnia habituri, qua hospites nostri de Potok perfruuntur." A „libera decimára" lásd Fügedi: Városprivilégiumok 304. 81 A magyarországi városok három legfontosabb egyházi jellegű kiváltsága a papválasztás, az egyházi exemptio és a tizedszedés joga volt. Az egyházi exemptio lényege az volt, hogy a plébánia egyházi joghatóság szempontjából nem a püspök, hanem az esztergomi érsek alá tartozott. A későbbi szabad királyi városokban még ezen is túlhaladt a plébános joga. Itt ugyanis azokban az egyházi ügyekben, amelyek rendesen a megyéspüspök joghatósága alá voltak rendelve, maga a plébános ítélkezhetett. Ilyen esetekben persze nélkülözhetetlen volt, hogy az illető jól ismerje a kánonjogot. Erre vonatkozóan lásd Kubinyi: Egyház és város, főként 287-294. A hasonló egyházakra összefoglalóan lásd Kiss G.: Királyi egyházak. Patak és Új- hely plébániájának exempt státusza annak volt köszönhető, hogy királyi birtokon jöttek létre és korábban királyi kápolnák voltak - Szűcs: Sárospatak kezdetei 9-12. A pataki plébánia kiváltságos helyzetére Ladányi Erzsébet idéz adatot 1284-ből. Lásd Ladányi: A Bodrog-parti Athén 18. jegyzet és a hozzá tartozó szövegrész. A pataki plébánia exemptiója nagyfokú volt: közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott. Az egész egri püspökség területén mindössze öt ilyen egyházi intézmény állt. Az exemptio később az újhelyi plébániára és a pálosokra is kiterjedt, amelyek az exemptióval rendelkező pataki ispánság, majd uradalom területén áll
