Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 213 Gyakori és fontos jogelv volt a középkori Hegyalján az is, hogy az eladó szavatosságot vállalt az eladott ingatlanra. Erre a kérdésre részletesebben is érdemes kitérni, mivel láthatólag a szavatosságot itt az országos gyakorlattól eltérő módon alkalmazták és szoros kapcsolatban állt egy másik jogszokással, a per kezdete előtt kötelező becsértékletétellel is. A két szokás alkalmazása a pecsételés metódusa során kapcsolódott össze és alkotott egy egységes, Magyarországon páratlannak tekinthető rendszert.779 Ennek a sajátos helyzetnek a bemutatására a legjobb példa Tolcsva néhány oklevele. Tolcsva tanácsának középkori oklevéladó tevékenységét hat fennmaradt adásvételi szerződés is őrzi. Az első oklevél 1505. május 12-én kelt a Nemes György és Kékedi György bírák, valamint az esküdtek előtt az Eperjes város képviseletében megjelenő Brengisery János, Schmid Gáspár és Bels Mihály eperjesi esküdtek, illetve Barthalyws Barabás között fennálló ügyben, amely során utóbbi a Kútpata- ka-hegyen lévő szőlőjét pontosan meg nem jelölt összegért eladta Eperjes város közösségének a név szerint felsorolt tanúk jelenlétében. A tanács az ügyről függőpecsétjével ellátott oklevelet adott ki.780 A második oklevél ugyanezen a napon kelt, Damján tolcsvai presbiter, Cekei Márton provisora és a fent említett bírák, illetve esküdtek, továbbá név szerint felsorolt tanúk jelenlétében. Nemes György akkori bíró házát a hozzátartozó földdel együtt az Eperjes város nevében megjelenő Gödör Albert és Bels Mihály eperjesi esküdteknek adta el 5 forintért. A felek kikötötték, hogy a vevők semmilyen olyan adót vagy szolgáltatást nem tartoznak teljesíteni a ház miatt, amelyet a jobbágyok szoktak. A mezőváros tanácsa függőpecsétjével megerősített oklevelet adott ki az adásvételről. Mindkét oklevél végén más kézírással egy további záradék található, amelyre majd a későbbiekben visszatérünk.781 1510. május 20-án Bondor Lukács és Mészáros (Mesaros) Gergely bírák adnak ki oklevelet, amelyben a néhai Nemes György özvegye és fiai: Péter és Adám adják el hosszas megfontolás után telküket, amelyen régebben csak egy ház volt, de utóbb még egyet építettek rá, Eperjes város közönségének 7 és fél forintért. A tanács pecsétje ráfüggesztésével megerősített oklevelet adott ki az ügyben.782 1515-ben Faggyas János és Lasztóci (Lasthochy) Gergely tolcsvai bírák és az esküdtek által kiadott oklevélben a bártfai Swethlich Benedek vásárolt egy tolcsvai szőlőt a vámosújfalui Szent Mihály-egyház nevében eljáró Varga (War- gah) János és Makranci (Makranchy) András templomgondnokoktól és Miklós kon 1477-ben volt ugyanez a helyzet: „in scripta calumniis silentium imponentes". DL 18 006. A patvarkodásra és szankcióira: Gulyás: Mezővárosi ingatlanforgalom 53. 779 Az alábbiak lényegileg azonos formában publikálásra kerültek: Gulyás: Utólagos megpecsé- telés. 780 DF 229 261. 781 DF 229 262. Az oklevélben kikötik, hogy „predicti domini cives Epperiesienses nullam curam sew sollicitudinem habeant ad quevis onera thaxarum sew laborum consuetorum, quos io- bagiones dominorum solent". DF 229 381. 782
