Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
184 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján fő szőlőtermő területek.669 Ezek mellett előfordult még a Ronyva-patak (főként a malomügyek során) és az Ersí-forrás kifejezés is.670 Liszka mezőváros szőlői a Rakothyasnak is nevezett Elő-hegyen és a Kwtpat- haka-hegyen feküdtek, egy telekről pedig megtudjuk, hogy a Farkaswtha utcán fekszik.671 Keresztúr mezőváros a Tolcsva folyón, a Horvath-bhtok felett lévő malom ügyében, Szántó tanácsa pedig az Agj/as-hegyen fekvő szőlőről adott ki oklevelet.672 Tarcalon a Mezesmaion fekvő szőlő ügyében született oklevél.673 Szikszó szőlőhegyei a Német-hegy (máskor Teutonicalis), Magyar-hegy (Hungaricalis) és a Nyulmal voltak, de találhatunk szőlőt az aszalói közútnál és az erdőben (in silva) is.674 Tállyáról hat szőlőhegy nevét ismerjük. Ezek a következők: Nyerges-hegy, Hegyes-hegy, Palothameghi-hegy, Thekesmal, Banyas-hegy és a Fevenyes.675 Telkibányáról csupán egy szántó elhelyezkedése ismeretes városi kiadványból, ez pedig a Vering nevű vámtól lejjebb feküdt.676 Tolcsva tanácsa a Gyoparos-hegyen és a Kwtpatka-hegyen lévő szőlők ügyében is eljárt.677 Az első észrevétel a területi illetékességgel kapcsolatosan az, hogy volt olyan szőlőhegy, amelyen két mezőváros tanácsa is adott ki oklevelet ingatlanügyben. A két település határa ezeken a helyeken nyilván pontosan a szőlőhegyen húzódott. Ilyen volt például a Kútpataka-hegy ami Liszka és Tolcsva mezővárosok határán fekhetett, és mindkét település tanácsa bocsátott ki oklevelet az itt fekvő szőlők ügyében.678 Nyilván a közös szőlőhegyeken a két tanács területi hatálya pontosan el volt különítve, így annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kinek is kell az oklevelet kiállítania, mindenki számára egyértelmű volt. Szántó és Tállya polgárai, ahogyan azt már korábban láttuk, extraneus ként és az ügyletek tanúiként is többször szerepeltek egymás településein. Van azonban egy további fontos dolog, ami összeköti ezt a két mezővárost. Ez pedig az, hogy a szántói tanács egy esetben a tállyai Fevenyes-hegyen lévő szőlő ügyében 669 DL 35 797., DL 6980., DL 8826., DL 7542., DL 7733., DL 12 793.., DL 67 367., DL 12 029. Utóbbi, azaz a Vár-hegy (máskor Váralja) részét képezte az az egykor az ágostonosok birtokában álló Oremus nevezetű szőlő, amely később dűlőnévként vált közismertté. Ismertsége annak a (valóságalapot nélkülöző) legendának köszönhető, miszerint itt állították elő első alkalommal az aszúbort a Hegyalján. Első említése 1462-ben történt. DL 15 742. F. Romhányi: Pálos gazdálkodás 317. A dűlő nevének jelentésére: Tringli: Oremus. A dűlő történetére: Nagy: Oremus. 670 DL 5151., DL 5634. 671 DF 272 257, DF 217 486. és DF 264 495. 672 DL 16 394. és DF 215 139. 673 DL 99 498. 674 DF 270 458., DL 18 694., DL 17 345., DF 215 070. és DL 9952. 675 DF 269 936., DF 269 883., DF 269 688., DF 215 343., DF 217 941., DF 215 140. 676 DL 11 976. 677 DF 229 629. és DF 229 539. 678 A két település néhány kilométer távolságra fekszik egymástól, így lehetett közös szőlőhegyük.
