Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
182 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján érsek és rokona Anna, Thurzó Elek kincstartó felesége megbízásából Gáspár presbiter tolcsvai plébános és alesperes jelent meg a szántói, majd pedig a tály- lyai tanács előtt, és az érsek nevében előbbi helyen négy szőlőt és egy házat, utóbbin pedig egy szőlőt adományozott a kassai polgároknak. Az ügyben a két mezőváros tanácsa állított ki egy-egy öröklevelet. A dolog érdekessége az, hogy az érsek megbízottja mindkét helyen bemutatta a jászói konvent ugyanezzel az üggyel kapcsolatos oklevelét.659 Ha ez valóban így volt, akkor a mezővárosok oklevelei a helyi közösség körében voltak hivatva biztosítani az ügylet hitelességét, a konvent oklevele pedig mintegy biztosítékul szolgált arra az esetre, ha annak hitelességét valaki mégis megkérdőjelezné. Az ügy egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanács előtt megjelenő felek is tisztában voltak a helyi oklevéladás jelentőségével. A mezővárosok nyilván arra törekedhettek, hogy minél nagyobb mértékben szerepet játszhassanak az ingatlanforgalommal kapcsolatos oklevelek kiállítása során, és itt nem csupán a tekintélyük és jogaik forogtak kockán. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a kora újkori Hegyalján a bírák és a tanács számára is jelentős jövedelmet jelenthetett az ingatlanforgalommal járó öröklevél-kiállítás, ami után pontosan meghatározott illetéket kaptak, és nem kételkedhetünk abban, hogy ez bő száz évvel azelőtt is létező elv volt.660 Ez a törekvésük jól látszik egyébként abból a - már idézett - bekecsi levélből is, amit abban az ügyben írtak, hogy egy kassai polgár Kassa város tanácsa előtt vásárolt egy bekecsi szőlőt. A feleket a levélben Bekecsre hívták, hogy az ügylet előttük is lejátszódjon.661 Azt azonban, hogy a mezővárosi okleveleket a legtöbb esetben még az ellenpéldák ellenére is hitelesnek tartották, sokatmondó adatok tanúsítják. Egy 1481. évi liszkai eset azt mutatja, hogy az idegenek a polgároknak még azt a jogát is elfogadták, hogy mezővárosi lakost csak saját településén lehetett perelni.662 Amikor egy borvásárlás miatt kialakult viszály során Chev Mátyás bártfai polgárt sérelem érte, maga kért jogos ítéletet a mezővárostól.663 659 A tállyai oklevél leírása szerint: „coram nobis personaliter constitutus discretus magister Caspar presbiter, plebanus et vicearchidiaconus de Olchywa, vigore certarum litterarum venerabilis magistri Petri de Cassovia prepositi et conventus de Jazo sigilloque ipsorum munitarum, authoritate reverendissimi domini et domini Georgii divina providenda archie- piscopi Strigoniensi" stb. - DF 283 257., DF 283 258. és DF 283 259. Persze, az is lehet, hogy ügyvédvalló levélről volt szó. A szöveg alapján ezt sajnos nem lehet megállapítani. 660 Tolcsván például 1606-ban szántó- és szőlőadásvétel esetén a bíró forintonként négy, a tanács pedig két dénárt kapott a vételárból az oklevél kiállításáért. A középkori oklevelekben szereplő szőlők értéke néha még a 100 forintot is elérte, ezért nyilván jelentős jövedelem származhatott ebből a bíró és a tanácstagok számára. - Németh: Mezővárosi törvények 48. 661 Vö. 371. jegyzet. Ez az eset egyúttal arra is utal, hogy azért a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben sem minden alkalommal ők adták ki az oklevelet. Néhányszor valószínűleg megkerülték a magisztrátus e jogát, bár mégsem ez lehetett az igazán jellemző. Ez a tény talán azzal is összefügghet, hogy Bekecs kevésbé volt jelentős település, azaz nem volt oppidum és nincsen adatunk arra sem, hogy szilárd oklevéladó gyakorlattal rendelkezett volna. 662 Erre a jogra utalnak azok a 14. századi pataki példák is, amikor a magisztrátus közvetítésével pereltek helyi polgárokat. Vö. 305. és 306. jegyzet. 663 DF 214 916. - „Mathias Chev iudicium a nobis iure mediante expostulabat".
