Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
IV. A kézművesség és a tanácstagság összefüggései a középkori Hegyalján
152 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján éves periódus alatt. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeknek az okleveleknek a legnagyobb része az 1400 utáni évekre esik és eloszlásuk mind időben, mind földrajzilag csak ezekben az években nevezhető egyenletesnek. A következőkben a foglalkozásnevek és a hivatalviselés összefüggéseit próbáljuk megállapítani, amennyiben lehetséges, az időbeli változásokat is nyomon követve. Az összegyűjtött oklevelek alapján kapott névanyag nyers formában nem alkalmas arra, hogy felhasználjuk az általunk tervezett elemzéshez. Több olyan nehézség is adódik, amit orvosolnunk kell. Az első az, hogy nem használhatjuk fel az összes szereplő nevet, mivel csak a mezővárosok helyi férfi lakossága jöhet szóba a tanácstagság kérdésénél. így az oklevelekből nyert nevekből kivesszük a nőket, az egyházi személyeket, a nemeseket és azokat, akik nem a felsorolt mezővárosok lakói, illetve akik személye bizonytalan. Az adatok számát ugyanakkor növeli az a néhány, főként 14. századi háromelemű név, amelyeket az apa nevének segítségével képeztek. Ilyenek az „x filius у filii z" típusú nevek, amelyek nemcsak a gyerek (azaz x) névadási módjára, hanem az apjáéra is utalnak (y filius z), ezért ezeket külön személyként is felvettük a nevek közé.544 A filius-os, de csak kételemű neveket természetesen csak egy személynek vesszük a vizsgálatnál. A kapott névanyag még mindig nem felel meg a követelményeknek. Vannak olyan személyek, akik egy hosszabb perióduson keresztül rendszeresen felbukkannak forrásainkban.545 Nekünk azonban most nem az a fontos, hogy az egyes polgárok mikor töltöttek be valamilyen hivatalt a településeken, vagy hogy hányszor említik őket, hanem csak az, hogy ösz- szesen hány polgár, ebből pedig hány foglalkozásnevet viselő személy van és hogy ezek közül hányán szerepeltek a tanácsban életük során. A mondottak miatt kísérletet tettünk a személyek azonosítására, azaz a többször is szereplő polgárok említéseit összegezve, mindenkit csak egyszer vettünk be a listánkba. Meg kell vallani, ez az eljárás hibalehetőséget is hordoz magában, de ösz- szességében elfogadhatónak tartjuk.546 A fenti oklevelekből 1342 nevet tudunk 544 Az ilyen típusú névadásra jó példa „Johannes filius Petri filii Egidii". Itt Egyed fia Pétert külön személyként is felvettük a listára (DL 76 627.). Ugyanígy jártunk el, ha az apának ragadványneve volt: „Nicolaus filius Barnabe magni" apja a ragadványnévvel került be a névsorba (DL 76 664.). 545 Elég csak az újhelyi Vas Jánost megemlíteni, aki 1383 és 1420 között kilencszer jelenik meg a forrásokban, ebből hétszer mint bíró, lásd DL 8611., DL 8612., DL 8687., DL 8826., DL 10412., DL 10 413., DL 10 871., DL 10 872., DL 10 880. A polgárok döntő többsége ugyanakkor csak egyetlenegyszer szerepel. 546 Egyes esetekben a személyek vezetékneve, családi kapcsolatai, vagy szőlőbirtokai alapján meglehetősen könnyen megy az azonosítás. Az, hogy itt tulajdonképpen főleg néhány száz fős kis közösségekről van szó, szintén csökkenti a tévedés lehetőségét. Gondot okoz azonban akkor, ha a kérdéses személynek nincs vezetékneve, és olyan keresztnevet visel, ami túlságosan elterjedt az adott településen. Ezek a - szerencsére alacsony számú - példák főként a 14. századra jellemzőek, mivel később a nevek többsége már két- vagy több elemű.
