Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)

III. A tanács és társadalmi háttere - 2. A bíróválasztás és a tisztségek betöltésének főbb elvei

III. A tanács és társadalmi háttere 129 és 1426 között legkevesebb öt alkalommal tudott bekerülni a tanácsba. Helyi hivatali pályája így legalább 37 éven át tartott. Az, hogy egy-egy személy ilyen hosszú időn keresztül is a város vezetésé­nek a közelében tudott maradni, nem lehet kivételes dolog, hiszen ilyen, arány­lag kisebb méretű települések esetében a belső erőviszonyok eléggé állandóak lehettek, akár évtizedeken keresztül is. A tisztséget betöltők közül többen is elérték azt a bravúrt, hogy két, egymást követő ciklusban is a tanács tagjai tudtak maradni. A már említett személyek közül Újhelyen János fia Dénes bíró (1383-1384) és Vas János bíró (1400-1401) is újra tudta magát választatni, Márton fia Péter pedig egy ciklust kihagyva került újra vissza a vezető pozícióba (1352 és 1354). Zempléni Pál esküdtként tudta magát újraválasztatni (1354-1355).463 Patakon több ilyen adatot ismerünk a 14. századból. Ezek közé tartozik Miklós fia Веке bíró esete is, aki 1338-1339-ben meg tudta őrizni bírói címét. Az 1339. év két bírája, Jakab fia Pető és Веке 1341-ben is a tanács élén állt még. Nagy Barna­bás fia, Miklós esküdt 1345 és 1346 folyamán egyaránt viselte hivatalát. Ernye fia Vid bíró 1348 és 1351 között végig bíróként szerepelt az oklevelekben.464 Az újra­választást tehát gyakran több cikluson keresztül is el tudták érni a tanács tagjai. Arra is volt példa, hogy valaki úgy maradt meg a vezetésben, hogy közben a bírói címet kapta meg. Újhelyen János fia Dénes például 1383 januárjában még esküdt volt, a tisztújítás után májusban azonban már bíróként szerepelt egy ok­levélben. Apród Antal ugyanígy lett bíró 1420-as esküdti címe után 1421-ben. Liszkán az 1483. év esküdtje egy évvel később már bíróként tevékenykedett a tanácsban.465 Szikszón az 1406. évi és a két - különböző - 1408. évi tanácsból több személy neve is megegyezik. Itt tehát hosszabb időszakon, talán éveken keresztül is őrizték tanácstagságukat az illető polgárok. A tanácstagok cseré­lődésében csak lassú átmenet lehetett, azaz nem valószínű, hogy a tanácsot minden évben teljesen lecserélték volna. Ezt mutatja legalábbis, hogy ahogyan 1406-ról 1408-ra kerültek át tanácstagok a régiek közül, ugyanilyen módon az 1408. évi esküdtek közül is találunk még 1414-ben is egy személyt.466 Ez a lassú cserélődés biztosította a mezőváros vezetésének stabilitását és a nagyobb konfliktusok elkerülését. Hozzá kell tennünk azonban, hogy Szik­szón a nagyobb létszámú tanács lehetővé tette, hogy a helyi vezető rétegből aránylag többen képviseltessék magukat néhány év leforgása alatt. Ezért lehet az, hogy a szikszói példával ellentétben a kisebb magisztrátussal rendelkező településekben (leginkább Újhely és Patak tanácsában figyelhető meg ez a jel­legzetesség) a vezetők nevei sokkal kevésbé változtak néhány év távlatában. 463 A Zempléni Pálra vonatkozó adatok: DL 4430. és DL 4554. A többi forrást már szintén említet­tük. 464 Sorrendben: DL 76 553. és DL 76 584.; DL 76 598. és DL 76 627.; DL 76 757. és DL 51 371.; DL 76 896. és DL 76 988. 465 DF 272 257., DF 264 536. és DF 264 539. Személye minden bizonnyal az 1487-ből is ismert Koch Lázárral egyezik meg. - DL 31 995. DL 9159., DL 70 768., DL 9452., DL 10 258. 466

Next

/
Thumbnails
Contents