Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 2. A bíróválasztás és a tisztségek betöltésének főbb elvei
III. A tanács és társadalmi háttere 125 2. A bíróválasztás és a tisztségek betöltésének főbb elvei A helyi hatalmi viszonyok szempontjából a városi vezetés évenkénti választása igen fontos, ünnepszámba menő esemény volt. A bírót és az esküdteket évente választották, hasonló elvek alapján. A bíróválasztás e főbb elvei már a 13. századi kiváltságlevelekben megjelentek. Ezek általában hangsúlyozzák, hogy a választásban az egész közösség részt vesz, de van olyan eset is, hogy a „nagyobb, vagy józanabb rész" választja meg őket. A választás alapja általában az „egyértelműség" volt.438 A bíróválasztás a legtöbb esetben Szent György napon történt.439 A választás módjára nagy hatást gyakorolt a helyi szokásjog. Budán például a bíróállítás szintén Szent György napján zajlott, a városháza előtti téren. A választásban elvileg minden polgár részt vett, de csak olyan személyt lehetett megválasztani, aki előtte legalább hat éven keresztül volt már tanácstag.440 Voltak ugyanakkor olyan települések is, ahol ettől eltérő gyakorlat érvényesült. A Garam-vidéki bányavárosokban például csak a főtéri polgárok viselhettek bírói tisztet. A bírókat ugyan a közösség választotta, de a Ringbürgereк három jelöltje közül. A jelöltek egyike ráadásul mindig az előző év bírája volt441 A mezővárosok a városok mintáját követték a választás tekintetében, de azért itt is voltak kivételek.442 A belényesi, 1451. évi kiváltságlevél alapján a tisztségeket nem választás útján, hanem a házak sorrendjében töltötték be (már amennyiben volt a házban erre megfelelő személy). Az oklevél azt is előírta, hogy az idősebb és módosabb (seniores et potiores) személyek tanácsaikkal segítsék a bírót és a tizenkét esküdtjét.443 A tisztségek betöltésének egy más módja jelent meg Vágbesztercén (1506), ahol csak az adót fizető ötvenkét, telkes gazda volt választható.444 A hegyaljai mezővárosok közül Újhely az egyetlen, amelynek Árpád-kori privilégium szabta meg bíróválasztási jogát. Ebben a fent említettekhez hasonlóan az „egyenlő akarat" volt a választás feltétele.445 A középkor végi mezővárosokban a bíróválasztásnak már minden bizonnyal pontosan koreogra- fált menete volt. Mivel erre utaló adatot tartalmazó középkori forrás nem áll rendelkezésre, a Hegyalja vonatkozásában segítségül hívhatók a kora újkori források is. Az első fennmaradt, szokásjogon alapuló hegyaljai „törvények" a középkor végi állapotot ugyanis minden bizonnyal hitelesen tükrözik vissza. Ez alapján pedig Tarcalon (1606) január 1-én, Bodrogkeresztúron (1607) december 6-án, míg Tokajban (1610) pünkösd előtti szombaton volt a választás. A szavazás Tarcalon a bíró, a jegyző és egy szolgabíró előtt zajlott élőszóval. 438 Fügedi: Városprivilégiumok 281-284. 439 Hajnik: Bírósági szervezet és perjog 85-86. 440 Kubinyi: Budapest története 81. 441 Paulinyi: Bányavárosok 174-175. 442 Összefoglalóan: Lakatos: Önkormányzati testületek 498-503. 443 Bácskai: Mezővárosok 95. 444 Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 14. 445 Elenchus 52. - „villicus ipsorum, quem pari et consona voluntate sibi elegerint in villicum".
