Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 1. A tanács tisztviselői és szerkezete
III. A tanács és társadalmi háttere 107 szó többek között a környékbeli Miskolc két városrészében (Ó- és Új-Miskolc), amelyek élén külön bíró és két-két esküdt állt. Ezek a város irányításával kapcsolatos feladatköröket területi alapon megosztották ugyan, de kifelé a város vezetése egységes volt. A bírák közül a főbíró a régi város bírája volt.385 Hasonlóképpen, Egerben 1494-1495-ben 6 külön, bíróval és önkormányzattal rendelkező település volt. Vácon egyszerre működött a magyar, illetve a német városban külön önkormányzat, saját bíróval és tanáccsal, akik azonban olykor közösen is eljártak. Alszegeden (a későbbi Alsóvárosban) 1422-ben működött saját önkormányzat.386 Gyulán és Békésen a főbíró alatt külön utcabírák is voltak, akik többek között az adószedést is végezték.387 De van hasonló adat Debrecenből is. Amikor 1467-ben Szilágyi Erzsébet a debreceni Szent Antal-napi sokadalmat a posztókészítők utcájába tette át, egyúttal azt is engedélyezte, hogy az ottani polgárok bírót és esküdteket válasszanak, akik az utcában történt ügyek mellett a vásárt is felügyelhetik és ítélkezhetnek annak ideje alatt. Vitás esetekben a városi bíróhoz lehetett fellebbezni a rendelkezés alapján.388 Gyöngyösön, amely valamikor az 1424 előtti években két részre tagolódott szét és felerészben a király, felerészben pedig a Szécsényiek birtoka lett, a két birtokrészen volt két külön bíró.389 Ehhez hasonló módon nem elképzelhetetlen, hogy amikor a középkor végén Rimaszombat felosztásra került a Losonciak és Guti Országok között, ott is hasonló eljárást alkalmaztak a településrészek igazgatására.390 Korábban már láttuk, hogy néhány településünk két, egymástól elkülönülő részből állt. Ilyen, külön önkormányzatra vonatkozó feltevések azonban csak Újhely esetében merültek fel a korábbi szakirodalomban. Eszerint a városnak a kolostor körül lévő, Barátszer elnevezésű városrésze már a középkorban önálló önkormányzat alatt állt volna. Ezzel az állásponttal azonban nem tudok egyetérteni, itt csakis 18. századi fejleményről lehet szó, hiszen korszakunkból erre utaló adat egyáltalán nem ismert.391 385 Tóth R: Városigazgatás Miskolcon 365-373. 386 Kubinyi: Városfejlődés és vásárhálózat 105., 112., 115. Lásd még Vácra vonatkozóan a német város 1503. január 25-én kiadott okleveleiét: DL 75 491. Az alszegedi példa 1422-ből: DL 79 478. 387 Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 13. 388 DL 65 939.: „annuimus eisdem ac toti communitati incolarum dicte platee, ut ipsi iudicem et iuratos quos voluerint pro se ipsis... in requisitis iudice et iuratis dicti oppidi nostri Debre- czen universos causas lanificum et incolarum eiusdem platee maiores et minores etiam in liberis nundinis eiusdem platee — adiudicandi habeant facultatem... hoc excepto, quod si partes litigantes de iudicatu iudicis et iuratorum dicte platee contente non fuerint, — earum in presentiam iudicis et iuratorum dicti oppidi nostri Debreczen libere possint et valeant apellare." 389 Draskóczy: Gyöngyös 110. 390 Kollmann: Rimaszombat 144. További mezővárosi és falusi példákra: Lakatos: Önkormányzati testületek 509-510. 391 Ezt egyébként Zemplén megye egykori neves levéltárosa és helytörténésze, Dongó Gyárfás Géza vetette fel. - Dongó: Barátszer 284-285. Véleményét többen is elfogadták. Vö. például Halkovics: Sátoraljaújhelyi pálosok 192. Úgy tűnik, hogy az ilyen típusú, egyházi intézményhez kötött helynévadás máshol sem volt szokatlan. Újhelyen például volt még egy „Papszer"
