Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
II. A zsidó tulajdonok sorsa
Frank Frigyes kérelme a Köz- és Magántulajdonból Elhurcolt Művészeti Alkotások Miniszteri Biztosának Léván maradt műtárgyai visszaszerzésére Budapest, 1947. december 29. — 30. — 854/[l]947 Miniszteri Biztos Úr! Alulírott tisztelettel kérem, hogy Léván maradt műtárgyaim és magam festette festményeim visszaszerzése iránt megfelelő lépéseket tenni szíveskedjék. 25 drb. tőlem származó, különböző tárgyú (arckép, tájkép) olajfestmény, vászon, vakráma nélkül összehengerelt állapotban, továbbá néhány régi művészi ezüst tálca, más használati tárgyaimmal együtt egy ládában volt becsomagolva, amely ládát, mint zsidó vagyont az események elől Lévára menekítettem, és az ott utoljára Brenner Gyula banktisztviselő, lévai, azelőtt Mussolini utca 5. vagy 7. számú lakásán volt elhelyezve. A nevezett banktisztviselő tudomásom szerint Léváról elköltözött, és az én ládámat saját holmijával együtt a fent említett lakásában hagyta. Budapest, 1947. december 29. Tisztelettel: Frank Frigyes109 festőművész Budapest II. Pasaréti u. 1. Jelzet: MNL OL XIX-I-12-854-1947. - Eredeti, géppel írt tisztázat. 109 Frank Frigyes (Bp., 1890. augusztus 19. - Bp., 1976. október 24.) magyar festő, a magyar modernizmus jelentős alakja. Művei többnyire portrék, enteriőrök, táj- és városképek, illetve virágcsendéletek. 1908-tól a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. 1913-ban rendezte első önálló kiállítását a Nemzeti Szalonban, amelyet a következő évtizedekben több követett. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon kitüntetéssel ismerték el művészetét. 1944-ben, a német megszállás után az isaszegi munkatáborba került. 1958-ban, a Csók István Galériában rendezett gyűjteményes kiállításának köszönhetően festészete újra a figyelem előterébe került, amelyet a közönség és a kritika is elismeréssel fogadott. 95
