Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
I. Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban
tőnek teljes tájékoztatást a félvérnek a házasságkötés szempontjából való minősülésére vonatkozólag. Ugyancsak indokolt a 12. §-ban foglalt az a szabály is, amely az ún. erdélyi szombatosok84 és ivadékaik származásának igazolását a 71.000/1941. I.M. számú rendelethez85 képest továbbra is az igazságügy-miniszternek tartja fenn. Itt ugyanis olyan bonyolult jogtörténeti, vallásjogi és egyéb kérdések kerülnek felszínre, amelyeknek megoldására az igazságügy-minisztérium apparátusa a legalkalmasabb. IV. A 13-15. § a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. A 13. § a bíróság által kiállított származási igazolványért fizetendő illetéket és külön eljárási költséget állapítja meg. Tekintettel arra, hogy a félvér-iga- zolvány kiadására irányuló kérelem elbírálása lényegesen több munkát fog adni a bíróságoknak, mint az ún. őskeresztény-igazolványé, a II. számú mintának megfelelő igazolvány kiadásáért fizetendő külön eljárási költség az I. számú igazolvány kiadásának esetében fizetendő összegnek kétszerese. A 14. § szerint az 1939:IV. törvénycikk alapján a törvényhatóság első tisztviselője által kiadott tanúsítványok, továbbá az olyan szombatos tanúsítványok, amelyek csak az 1939:IV. törvénycikk hatálya alól való mentességet állapították meg, a származás igazolására többé fel nem használhatók. Ennek a rendelkezésnek az indokául egyrészt az szolgál, hogy a jelen tervezet új származás igazolási módokat rendszeresít, másrészt pedig az, hogy az említett tanúsítványok még olyan fogalom meghatározás alapjára épültek, amelynek ma gyakorlati jelentősége nincs, és felhasználásuk csak visszaélésre vezetne. Kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását, hogy a rendelettervezetet, mint a minisztérium rendeletét kibocsáthassam. Budapest, 1944. évi szeptember hó 6. napján VLADÁR GÁBOR86 s. k. m. kir. igazságügy-miniszter 84 A szombatosok eredetileg olyan keresztény hívek csoportja, akik a zsidó vallás hagyományainak követése mellett döntöttek. Az erdélyi bözödújfalui magyar-székely szombatosok - körülbelül 170 fő - 1869-ben formálisan is áttértek a zsidó vallásra, zsidó hitközséget alapítva. 1874-re zsinagógát építettek. Az 1930-as években 50-80 - ebből 32 tisztán szombatos eredetű - családból álló ortodox zsidó hitközség működött a faluban. A zsidótörvények rendelkezései alapján 1944-ben a szombatosokat is a marosvásárhelyi gyűjtőtáborba szállították. Sokukat végül nem sikerült megmenteni a deportálástól. 85 Az úgynevezett erdélyi szombatosok és ivadékaik származásának igazolásáról. Rendeletek Tára 1941. 774. szám, 3494-3495. 86 Vladár Gábor (Bia, 1881. október 14. - Bp., 1972. július 19.) Államtudományi és jogi doktor, az Igazságügy-minisztérium Magánjogi ügyosztályának, majd a Törvényelőkészítő ügyosztály vezetője volt. Részt vett a magánjogi törvénykönyv megalkotásában. Tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, majd a Lakatos-kormány igazságügy-minisztere lett 75
