Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

I. Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban

lített szabállyal, az ennek folytán előálló és idővel úgyis napfényre kerülő visszaélés elhárítása nem éri meg 9.999 személynek felesleges zaklatását. Az 1895. évi október hó 1. napja után született személyeknél az igazolási szabály okszerűen akként módosul, hogy itt három okirat: a saját és a szü­lők születési anyakönyvi kivonata elegendő az igazoláshoz, feltéve, hogy az említett okiratok szerint mind ő maga, mind szülői keresztény hitfelekezet tagjaként születtek, e mellett a szülők születésekor azok szülői keresztény hitfelekezet tagjai voltak, ezenfelül pedig az érdekelt személy büntetőjogi jogkövetkezmények terhével írásban kijelenti, hogy legjobb tudomása sze­rint egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként. Az esetleges visszaélések ellen mindkét esetben az a rendelkezés szolgál biztosítékul, hogy akkor, ha a fentiekben felsorolt valamelyik okirat az ér­dekelt személy zsidó származására utaló adatot tartalmaz, vagy az érde­kelt személy nemzsidó származása egyéb okból kétséges, további, tehát a nagyszülőkig terjedő igazolást lehet követelni. III. A 2-8. §-ok módot adnak arra, hogy azok a személyek, akik az 1942:XIV. te. 3. §-ának (3) bekezdése és a zsidókra vonatkozóan az 1944. évi március hó 22. napja után megállapított rendelkezések értelmében nemzsidónak mi­nősülnek, kérhessék ennek mindenkivel szemben hatályos megállapítását. Ahhoz képest, hogy valakinek egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként (ún. őskeresztény), vagy pedig egy vagy két nagy­szülője ugyan izraelitának született, de a fent említett jogszabályok szerint nemzsidónak minősül (negyedzsidó, nemzsidó félvér) kétféle igazolvány rendszeresíttetnék (az I. és II. számú minta). Az igazolvány kiadására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye sze­rint illetékes kir. járásbírósági bírálná el a tervezet szerint és az igazolvány kiadását megtagadó végzés ellen a kérelmező, az igazolvány kiadását elren­delő végzés ellen pedig a kir. ügyészség élhetne felfolyamodással a kir. tör­vényszékhez. (6.§). A kir. ügyészség egyébként később is bármikor kérhetné a kir. törvényszéktől az igazolvány hatálytalanítását azon az alapon, hogy az igazolvány kiadásának előfeltételei nem állnak fenn. Ha az igazolvány ha­tálytalanítására valóban sor kerül, a kir. törvényszék végrehajtás terhével elrendeli az igazolvány beszolgáltatását és megsemmisítését (8. §). A bíróság olyan személy esetében, akinek egy nagyszülője sem született izraelita hitfelekezet tagjaként, az igazolványt (I. számú tábla)81 abban az esetben is kiadhatja, ha a kérelmező nem tudja ugyan nagyszülőinek vagy valamennyi nagyszülőjének születési és házassági anyakönyvi kivonatait bemutatni, de a szülők anyakönyvi kivonatából kitűnik, hogy az ő szüle­tésükkor azok szülői (tehát a kérelmező nagyszülői) valamely keresztény 81 A hivatkozott tábla nem található az ügyirat mellett. 73

Next

/
Thumbnails
Contents