Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

I. Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban

gondnoki (házkezelői) jogviszonyok tekintetében rendelkezik. E szerint az 1942. évi július hó 31. napján jogszabály erejénél fogva megszűnik a zsidó ház- felügyelők, házgondnokok, (házkezelők) ilyen alkalmaztatása, illetőleg megbízatása. A már fennálló jogviszonyok tekintetében megállapított szabály alól a 2. §. utolsó bekezdése szerint kivételnek van helye egyes méltánylást érdemlő esetekben, így annak a javára, aki az 1941:XV. te. 9. §-a értelmében zsidó ugyan, de az 1939:IV. tc.l. §-a értelmében nem tekintendő zsidónak, továbbá annak a javára, akinek az 1939:IV. te. 2. §-ban felsorolt valamely kivételes egyéni érdeme van, vagy a visszacsatolt területeken az elszakítás ideje alatt olyan kiemelkedően érdemes, magyarhű magatartást tanúsított, hogy a központi kormányhatóság őt egyes, a zsidókra vonatkozó korlátozások alól mentesítette. Budapest székesfőváros lakbérleti szabályrendelete 61. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a házfelügyelői lakást a férj és feleség közösen használják, mindkettőjüket házfelügyelőként alkalmazottnak kell tekinteni, kivéve, ha írásbeli megállapodás szerint csak a férj, vagy csak a feleség van alkalmazva. Ha ilyen együttalkalmazás esetében az egyik házastárs nemzsidó, a másik pedig zsidó, a család egységének szétbontása nélkül nem volna lehetséges az egyiket a házfelügyelői lakásból eltávolítani, a másikat pedig alkalmaztatásában és a lakásban bennhagyni. A család egységének fenntartása érdekében a házfelügyelői jogviszony megszűnésének szabályát vagy mind a két házasfélre vagy egyikre sem kell alkalmazni. Nemzsidó házasfél érdekében 2. §. utolsó bekezdésének utolsó mondata az utóbbi megoldást választotta.

Avégből, hogy a rendelet rendelkezéseit ne lehessen akként kijátszani, hogy a háztulajdonos a volt zsidó házfelügyelő alkalmaztatásának megszűnése után a zsidót a házfelügyelői szolgálati lakásban továbbra is meghagyja, és a ház- felügyelői tennivalókat - esetleg felosztva - alkalmi bejáró alkalmazottakkal végeztesse el, kötelezni kell a háztulajdonost arra, hogy a zsidó házfelügyelő helyett nemzsidó házfelügyelőt alkalmazzon mindaddig, amíg a ház állaga lényegesen meg nem változik (pl. lebontás, beomlás útján). A 3. §. - az 1939: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kibocsátott 7720/1939. M.E. számú rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezéssel azonosan - a nemzsidó házfelügyelők és házfelügyelő-jelöltek érdekében igazolási könnyítéseket állapít meg abból kiindulva, hogy az izraelita hitfelekezetből keresztény hitfelekezetbe áttérés az 1895. október hó 1. napja előtt csak elenyésző kivételképpen fordult elő, és így az említett időpont előtt keresztényként való születés a nemzsidó származásnak is egészen megnyugtató bizonyítéka.

Az 5. paragrafus gondoskodni kíván a házfelügyelői alkalmazást elvesztő zsidók lakásszükségletének biztosításáról akként, hogy jogot biztosít számukra annak a lakásnak tekintetében, mely a helyettük házfelügyelőként belépő nemzsidó személy alkalmaztatása folytán megürül.

A rendelet végrehajtása során esetleg keletkező és súlyos méltánytalanságot jelentő helyzetek elkerülése végett a tervezet a lakásügyi miniszteri biztos

64