Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
IV. Mentesítés, mentés
— 64. Bajay Ferenc csendőr alezredes igazoló bizottsági jegyzőkönyve Budapest, 1948. május 26. Jegyzőkönyv Felvétetett a Magyar Népjóléti Minisztérium épületében V. Sas u. 12.1. em. 22. sz. alatt, a volt csendőrségi személyek részére alakult különleges igazoló bizottság255 1948. évi május hó 26-án megtartott 61. sz. ülésén. Jelen vannak: Réti Károly, a Szakszervezeti Tanács kiküldöttje, Bereznai Ferenc, a Magyar Kommunista Párt, Szirony János a Szociáldemokrata Párt, Simon József honv. alez., a Független Kisgazda Párt, Medvei Jenő a Nemzeti Paraszt Párt, kiküldöttje, a Magyar Belügyminisztérium részéről dr. Halász György min. tan. jogi szakértő, Palásthy Ervin rendőr őrnagy előadó és Mayer Miklósné II. oszt. főtiszt jkv.256 Elnök az ülést megnyitja és felkéri az előadót a napirendre tűzött ügyek ismertetésére. Bajay (Burkovits) Ferenc volt cső. alez. Ada 1894. febr. 12. Elnök: kérem tessék megmondani, mikor és miért lett csendőr? Bajay: 1918-ban lettem csendőr, a közlönyben olvastam, hogy a csendőrséghez toboroznak, akkor jelentkeztem. 1919-ben a Böszörményi laktanyából257 szerettem volna haza szökni Bajára. Baját már elfoglalták a szerbek, engem elfogtak Szabadkán. Vittek visszafelé. Szegeden megállt egy autó, francia és magyar tisztek ültek benne, bevettek az autóba, és elvittek Szegedre, ott igazoltattak, és nem engedtek el. Röszkén kiképző tiszt lettem, és kizárólag kiképzéssel foglalkoztam. A forradalmi kiképzést nem ismerték el. 255 A csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről szóló 1690/1945. (IV. 15.} ME sz. rendelet 2.§ (2) bekezdése írta elő e bizottság megalakítását, és rendelkezett elnevezéséről is. Ugyanezen rendelet 1. §-a megállapította a csendőrség, mint testület felelősségét a második világháború alatt és előtt elkövetett, nép- és demokráciaellenesnek nyilvánított államberendezkedés fenntartásában. A csendőrség tagjait elbocsátotta a szolgálatból, és (egyes kivételektől eltekintve) a tagok, valamint hozzátartozóik illetmény-, nyugdíj- és kegydíj-igényét megvonta. A volt csendőröknek a közszolgálatban való ismételt elhelyezkedése, vagy az említett javadalmak megszerzését a rendelet igazolásukhoz kötötte. A jogszabály 2.§ (5) bekezdése három esetben tette lehetővé a volt csendőrségi személy igazolását: ha az egyén bizonyította, hogy a.) németellenes ellenállási mozgalomban személyesen és hatékonyan részt vett; b.) az ország felszabadítása előtt működött magyar kormányok törvényeivel, rendeletéivel, intézkedéseivel és utasításaival tevőlegesen vagy szolgálati mulasztásokkal szembefordult; c.) bár szolgálatát ellátta, tényleges segítséget nyújtott demokratikus szervezkedéseknek vagy azokban résztvevő egyéneknek. A bizottság működésének megszüntetéséről, egyúttal a csendőrség tagjai igazolási eljárásának befejezéséről a 108/1950. (IV. 15.) MT. számú r. rendelkezett. 256 II. osztályú főtiszt jegyzőkönyvvezető. 257 Bp., Böszörményi út 21. szám alatt állt a csendőrségi laktanya. 192
