Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

IV. Mentesítés, mentés

nek. Hogy keresztény mivoltát azután sem vezette át okmányain azt azzal is megindokolja, hogy kikeresztelkedése azon kívül, hogy szülői engedély nélkül történt, a kommunizmus idejére esett, s tudtával az akkor kötött házasságokat és kikeresztelkedéseket később hatálytalanították, illetve megismételtették. Éppen ez indította őt arra, hogy 1936. szeptember havában a budapesti Szürke Nővérek kápolnájában megint kikeresztelkedjen. Ennek megtörténtét azután annak rendje és módja szerint személyi okmányain átvezetette, s mivel az ideig úgy szerepelt, mint zsidó, egy újabb lakbejelentőt állított ki, melyen vallását megváltoztatottnak jelentette be. Ebben az időben még nem volt meg a zsidótörvény, így nem az azalóli esetleges kibújás volt ismételt kikeresztel- kedésének célja.

1941. év végén hónapra és napra már nem emlékezik vissza üzletében megjelent egyik ismerős, de név szerint nem ismert vevővel, kivel beszélgetni kezdett. Beszélgetés közben szó jött a kikeresztelkedésekről is, és ekkor annak elmondotta, hogy ő már az 1936-os kikeresztelkedését megelőzőleg 1919. évben is kikeresztelkedett, de az akkori kikeresztelkedése érvénytelenné vált a kommunizmus miatt. Vevője azt válaszolta, hogy ez nem minden esetre, tudomása szerint érvényesnek kellett annak is lenni, csak az okmány beszerzése most már a közben jött események miatt nehezebb, s ugyanakkor azt is felajánlotta, hogy majd utána néz már csak azért is, hogy igazát bebizonyítsa. Ő (Babusek- né) már el is feledkezett erről a beszélgetésről, amikor nevezett vevője egy alkalommal hozta magával a keresztlevelet, mely azt bebizonyította, hogy 1919. évben Leányváron tényleg kikeresztelkedett. Nevezett akkor azt mondotta, hogy költség címén 150 P. merült fel, s kérte, hogy azt térítse neki meg, mit ő meg is tett. Előadása szerint úgy az okmánnyal, mint annak szemben bizalmatlan volt, ezért elhatározat, hogy egy új okmányt illetőleg egy másolati példányt kér a leányvári lelkészi hivataltól, de az oda intézett levélben nem fogja az ösz- szes adatait beírni, s ha a hiányos adatok szerint is meg fogják azt küldeni, akkor a kezében levő keresztlevelet a beszerző nem illegális úton szerezte meg. Levelére pár nap múlva meg is kapta a keresztlevél másik példányát, melyben adatai pontosan egyeztek. Az így megszerzett okmányt azonban már nem volt módjában sehová sem felhasználni, mert az 1936-os kikeresztelkedését okmányain átvezette, s férje után úgyis kivételezett volt, úgy hogy arra semmi szüksége nem is volt. Arról nincs tudomása, hogy az anyakönyvbe utólag lett volna bevezetve a rá vonatkozó adat.

9. Dr. Molnár F. Józsefné született Kóhn Gabriella: Született 1916. december 15-én, Zsolnán, római katolikus, háztartásbeli, újpesti illetőségű és odavaló (Deák Ferenc utca 62. házszám alatti) lakos, ír, olvas vagyontalan, állítása szerint büntetlen, atyja: Kóhn Jenő, anyja: Klein Anna.

Kikérdezése során előadta, hogy 1938. évben kötött házasságot férjével, ki akkor az Egyesült Izzógyár Rt alkalmazásában állott. Férjének csekély volt a keresete (heti 28 P) megélhetésükhöz, mihez még az is hozzájárult, hogy az

184