Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
IV. Mentesítés, mentés
vagy emiatt szabadságvesztést szenvedtek, végül azokra, akik a visszacsatolt területen az elszakítás ideje alatt a magyarsághoz való hűségükről bizonyságot tettek, és ezzel kimagasló érdemeket szereztek. A hivatkozott törvény 40. §-a értelmében a törvény végrehajtásáról a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik. Fentiek egybevetése után kétségtelen, hogy az idézett törvény nemcsak jogommá, hanem egyenesen kötelességemmé tette annak elbírálását, hogy az egyébként zsidónak minősülő személyek közül az ellenforradalmi és az elszakított területen tartózkodás tartama alatt a magyarsághoz hű magatartást tanúsító személyek közül kik azok, akikre a honvédelmi kötelezettségek teljesítése szempontjából a zsidókra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni nem lehet. Nagyméltóságodnak a honvédelemről szóló 1939: II. törvénycikk 141. §.(2) bekezdése alapján kiadni szándékolt szóban lévő rendelettervezete lényegileg a Hvtn. 6. §-ának (2) bekezdését kívánja módosítani akkor, amikor a fentiek szerint feladatkörömbe utalt mentesítési ügyek felülbírálását a maga hatáskörébe kívánja vonni. Ezzel kapcsolatban legyen szabad rámutatnom az igazságügy-miniszter úr által kezdeményezett és a valamennyi tárca által egyöntetűen magáévá tett arra a gyakorlatra, hogy a honvédelmi törvény rendelkezéseit - ideértve e törvény novellájának rendelkezéseit is - hatályon kiül helyezni vagy módosítani nem szabad. De eltekintve a minisztérium fenti gyakorlatától, le kell szögeznem, hogy a hivatkozott törvény által reám ruházott feladatkör Nagyméltóságodra történő átruházását az alábbi indokokból sem tartom kívánatosnak, sem célszerűnek. Az ellenforradalmi magatartás igen sok esetben katonai cselekményekben nyilvánul meg, hasonlóképpen az elszakított területen tanúsított magatartás is sokszor a honvédség érdekében teljesített aktív cselekményekben nyilvánult meg, amelyeknek szakszerű elbírálása elsősorban a honvédelmi miniszter feladatkörét képezi. A hadkötelezettség mikénti teljesítése szempontjából megadott mentesítésekről az érdekelt állománytest, alakulat is nyilvántartást vezet. Ezeknek a nyilvántartásoknak technikai végrehajtása célszerűbben van biztosítva a honvédelmi miniszter ügyintézése körében. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a szóban lévő mentesítések előfeltételeinek mérlegelésénél katonai szempontok is előtérbe léphetnek és az eddig - igaz, hogy túlnyomóan kitüntetések alapján - kiadott mintegy 2100 mentesítést lezártnak kívánom tekinteni, akkor gyakorlatilag nem látom az indokoltságát fennforogni a rendelettervezet ama célzatának, hogy az ismertetett feladatokat ezentúl helyettem és eddigi eljárásaimat is felülvizsgálva Nagyméltóságod lássa el. 170
