Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések

tény vallásfelekezet tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztorára, szerzetesrend­nek lelkipásztori működésre jogosult tagjára és arra, aki - akár mint szerze­tesrendnek tagja, akár mint az illetékes egyházi hatóság részéről felavatott diakónus, diakonissza - kizárólagos élethivatásként elhagyottak, szegények, árvák és betegek gondozásának munkáját végzi, valamint nemzsidó személy­nek vele együtt élő és legkésőbb az 1944. évi március hó 22. napjáig keresztény vallásfelekezet tagjává lett házastársára (özvegyére); amennyiben a házasság­ból gyermek van, a kivételezés csak akkor áll fenn, ha a gyermek nemzsidó. Ez a kivétel a fentebb említett egyházi személyek közül csak azokra vo­natkozik, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor felszentelt (felavatott) lel­kipásztorok, diakónusok, diakonisszák, illetőleg a rendnek fogadalmat tett tagjai voltak. E tárgyban irt legutóbbi levelemben tájékoztattam Főmagasságodat a m. kir. kormánynak arról az elhatározásáról, amely szerint nem emel kifogást az ellen, ha a keresztény vallású zsidók az előírásos megkülönböztető jelzés mel­lett keresztet is viselnek ruhájukon. A magyar jog által elismert jelvény viselési szabadság a keresztre, mint a kereszténység emblémájára, természetszerűen kiterjed, tehát a keresztnek keresztény vallásúak által történő viselésére kü­lön hatósági engedélyt kiadni feleslegesnek látszik. Az 1730/1944.M.E.számú rendelet szerint a zsidók háztartásában nem­zsidók alkalmazásának tilalma tárgyában kibocsátott 1200/1944.M.E. számú rendelet155 1. §-ában foglalt tilalom nem terjed ki az olyan háztartásra, mely­nek csakis olyan zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban csakis olyan zsidó lakik, aki a kivételezetteknek már korábban meghatározott körén kívül keresztény vallásfelekezet tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztora, szerzetes- rendnek lelki működést [végző] jogosult tagja és az, aki - akár mint szerzetes- rendnek tagja, akár mint az illetékes egyházi hatóság részéről felavatott diáko- nus, diákonissza - kizárólagos élethivatásként elhagyottak, szegények, árvák és betegek gondozását végzi. Ugyanez a kedvezmény áll fent nemzsidó személy­nek, vele együtt élő és legkésőbb az 1944. március hó 22. napjáig keresztény vallásfelekezet tagjává lett házastársa (özvegye) tekintetében, amennyiben a házasságból nemzsidó gyermek származott, és az is ugyanabban a háztartás­ban él. A rendeletek szerint zsidónak minősülő személyek vagyona tekintetében még csak annak összeírása van folyamatban. A vagyon sorsának végleges ren­dezése során a m. kir. kormány figyelemmel lesz arra, hogy a nemzsidó család­tagok vagyonjogi igényei bizonyos mértékig figyelembe vétessenek. 155 1200/1944.M.E. számú rendelet a zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásá­nak tilalma tárgyában. A rendelet szövege elérhető: http://magyarzsido.hu/index. php?option=com_documents&view=detail&id=41 (letöltés ideje: 2014. július 15.) 116

Next

/
Thumbnails
Contents