Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések

tény vallásfelekezet tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztorára, szerzetesrendnek lelkipásztori működésre jogosult tagjára és arra, aki - akár mint szerzetesrendnek tagja, akár mint az illetékes egyházi hatóság részéről felavatott diakónus, diakonissza - kizárólagos élethivatásként elhagyottak, szegények, árvák és betegek gondozásának munkáját végzi, valamint nemzsidó személynek vele együtt élő és legkésőbb az 1944. évi március hó 22. napjáig keresztény vallásfelekezet tagjává lett házastársára (özvegyére); amennyiben a házasságból gyermek van, a kivételezés csak akkor áll fenn, ha a gyermek nemzsidó.

Ez a kivétel a fentebb említett egyházi személyek közül csak azokra vonatkozik, akik a jelen rendelet hatálybalépésekor felszentelt (felavatott) lelkipásztorok, diakónusok, diakonisszák, illetőleg a rendnek fogadalmat tett tagjai voltak.

E tárgyban irt legutóbbi levelemben tájékoztattam Főmagasságodat a m. kir. kormánynak arról az elhatározásáról, amely szerint nem emel kifogást az ellen, ha a keresztény vallású zsidók az előírásos megkülönböztető jelzés mellett keresztet is viselnek ruhájukon. A magyar jog által elismert jelvény viselési szabadság a keresztre, mint a kereszténység emblémájára, természetszerűen kiterjed, tehát a keresztnek keresztény vallásúak által történő viselésére külön hatósági engedélyt kiadni feleslegesnek látszik.

Az 1730/1944.M.E.számú rendelet szerint a zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásának tilalma tárgyában kibocsátott 1200/1944.M.E. számú rendelet155 1. §-ában foglalt tilalom nem terjed ki az olyan háztartásra, melynek csakis olyan zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban csakis olyan zsidó lakik, aki a kivételezetteknek már korábban meghatározott körén kívül keresztény vallásfelekezet tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztora, szerzetes- rendnek lelki működést [végző] jogosult tagja és az, aki - akár mint szerzetes- rendnek tagja, akár mint az illetékes egyházi hatóság részéről felavatott diáko- nus, diákonissza - kizárólagos élethivatásként elhagyottak, szegények, árvák és betegek gondozását végzi. Ugyanez a kedvezmény áll fent nemzsidó személynek, vele együtt élő és legkésőbb az 1944. március hó 22. napjáig keresztény vallásfelekezet tagjává lett házastársa (özvegye) tekintetében, amennyiben a házasságból nemzsidó gyermek származott, és az is ugyanabban a háztartásban él.

A rendeletek szerint zsidónak minősülő személyek vagyona tekintetében még csak annak összeírása van folyamatban. A vagyon sorsának végleges rendezése során a m. kir. kormány figyelemmel lesz arra, hogy a nemzsidó családtagok vagyonjogi igényei bizonyos mértékig figyelembe vétessenek.

155 1200/1944.M.E. számú rendelet a zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásának tilalma tárgyában. A rendelet szövege elérhető: http://magyarzsido.hu/index. php?option=com_documents&view=detail&id=41 (letöltés ideje: 2014. július 15.)

116