Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések
Sztójay Döme miniszterelnök első levele Serédi Jusztinián hercegprímásnak Budapest, 1944. május 19. Főmagasságú Bíboros Hercegprímás Úr!134 Eminenciád által a keresztény vallású zsidók helyzetének szabályozására vonatkozóan hozzám múlt hó 23-án intézett átiratban135 foglaltakat a miniszter- tanács elé terjesztettem, a minisztertanács pedig Eminenciádnak a tiszta és eszményi keresztény szellemet kifejezésre juttató érveit és az azok következményeképpen előterjesztett javaslatait a legbehatóbb megfontolás alá vette. Eminenciád javaslatainak megfontolása során azonban a m. kir. kormány eddigi álláspontjának és szilárd meggyőződésének megfelelően nem térhetett el attól az elvi kiinduló pontjától, amely szerint a zsidóság faj és így a zsidókérdés szabályozása faji és nem vallási probléma. A m. kir. kormány valameny- nyi tagja hiszi és vallja a keresztség szentségének a megkeresztelt személyek hitbeli életére gyakorolt átváltoztató hatását, de ez a hatás a természet rendje szerint a faji adottságokat gyökeresen nem változtatja meg. Nem mellőzheti a m. kir. kormány annak a megemlítését sem, hogy a keresztség felvétele igen sok esetben nem belső lelki meggyőződésből fakadt, hanem egyéb, sokszor méltánylást nem érdemlő szempontokból és ilyen esetekben felfogásunk szerint a keresztség felvételének még a hitbeli életre sem lehet átalakító hatása. Éppen ezért az összes olyan államok jogalkotása, amelyek a zsidókérdést törvényes szabályozás alá voltak kénytelenek vonni, az izraelita hitfelekezet- hez tartozást csak a fajhoz való tartozást meghatározó egyéb adatok hiányában használták fel a „zsidó” fogalmának faji meghatározására, tekintettel arra, hogy a zsidó faj a fajok között az egyetlen, amely - a legújabb időkig - ugyanabban a vallásban tömörült. Ugyanezt az utat járja a magyar jogalkotás már az 1938. év óta. Még a legelső és legenyhébb zsidótörvény, az 1938:XV. törvénycikk136 sem helyezkedett a vallási hovatartozás alapjára, és már ez a kezdeti jogszabály sem ismerte el nemzsidónak azokat a zsidó származású keresztényeket, akik az 1919. évi augusztus hó 1. napja után keresztelkedtek meg. Tovább fejlesztet— 36. — 134 Serédi Jusztinián, szül. Szapucsek György (Deáki, 1884. április 23. - Esztergom, 1945. március 29.} pap, egyházjogász, esztergomi érsek, a Felsőház és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 135 A memorandum szövege megtalálható: Lévai Jenő: Zsidósors Magyarországon. 1948.122- 124. Ismerteti: Braham, Randolph L.: A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon. 2. kötet, Bp„ 1997. 2. köt., 1128. 136 19 3 8. évi XV. törvénycikk a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. 109
