Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

pont és az Országos Szövetkezeti Hitelintézet fondja. Ebben az időszakban oly jelentős szerepet játszott Földművesszövetkezetek Országos Központjának iratanyaga csak töredékesen maradt meg. A családok és személyek főcsoportban döntően a közfunkcióban állt vezető személyek hivatali működése során és egyéb funkcióinál fogva keletkezett anyaga található: Darvas József vallás- és közoktatásügyi, majd közoktatási, végül népművelési miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, miniszerelnök-helyettes, Szobek András Békés megye közellátási kormánybiztosa, közellátásügyi államtitkár, Zsofinyec Mihály nehézipari, kohó- és gépipari, középgépipari miniszter stb. Ezek a személyek, ahogy a felsorolásból kitűnik, több funkciót is betöltöttek, irataikat egy tárcához kötni nem lehetséges. A gyűjtemények főcsoportban őrzi a levéltár egyik legreprezentatívabb anyagát, a felszabadulás után napjainkig kibocsátott törvények eredeti példányait. Egyéb kollekciók is figyelemre méltóak: Magyar Távirati Iroda 1955 — 1956 közötti cikkgyűjteménye, 1945—1970 közötti sajtószemlék stb. Végül egy ritka forrásértékű, de főleg a jövő szempontjából számításba vehető fondra érdemes felhívni a figyelmet. Ez pedig egy univerzális személyiség, Ortutay Gyula (etnográfus professzor, rektor, a Magyar Rádió elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront, a TIT elnöke) irathagyatéka. Ez az anyag egyelőre letétként van a levéltárban, azzal a feltétellel, hogy 2003-ig nem bocsátható a kutatók rendelkezésére. Az előzőkben fondfőcsoportonként haladva ez az ismertetés a legfontosabb szervek forrásértékére kívánta ráirányítani a figyelmet. A levéltár iratanyagának mennyisége egyébként is évről évre növekszik, újabb és újabb fondképzők iratai, változó évkörrel folyamatosan kerülnek beszállításra. A levéltár dolgozói rendezői, segédletkészítési, kutatószolgálati munkájukkal nemcsak segítik a tudományos kutatást, hanem segédletek és források publikálásával maguk is aktívan kiveszik részüket a dokumentumanyag feldolgozásából. A segédletek közül megjelent az Új Magyar Központi Levéltár fond- és állatjegyzéke (Bp., 1981.). A Források a magyar népi demokrácia történetéhez című sorozatban eddig a következő öt kötet látott napvilágot: Erdmann Gyula — Pető Iván Dokumentumoka magyar szénbányászat történetéből 1945 — 1949. (Bp., 1975.), Káposztás István Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből 1945 — 1949 (Bp,, 1977.), Dancs Istvánné Dokumentumoka magyar közoktatás reformjáról 1945 — 1948 (Bp., 1979.), Szinkovits Márta Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből 1945 — 1949 (Bp., 1981.) ésPálmány Béla Dokumentumok a közlekedés történetéből 1945 — 1949 (Bp., 1981.). A levéltár munkatársai elsősorban a LSZ hasábjain az intézmény helyzetéről, tevékenységéről, a szocialista kori iratanyaggal kapcsolatos problémákról stb. több kisebb-nagyobb tanulmányt jelentettek meg. A levéltári anyag használatát a fondokról, állagokról készült segédletek (áttekintő raktári jegyzékek), illetőleg egykorú ügyviteli könyvek biztosít-