Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

országos központi kormányszerveinek és a velük szervezeti kapcsolatban állott szerveknek és személyeknek az iratait egybefogó levéltárak jelentik. Ezek: a Gubernium Transylvanicum levéltára, az erdélyi országos főbiztossági levéltár, az erdélyi országos főszámvevőségi levéltár és az erdélyi kincstári levéltár. Külön levéltárakba kerültek az 1849-ben, valamint az 1849 és 1867 közötti abszolutizmus idején működött erdélyi országos, területi és helyi szerveknek, köztük az 1861-ben visszaállított guberniumnak iratai. Ebben az 1526-on valamivel korábbra és 1867-en valamivel túlra nyúló szekcióban is van néhány levéltárba nem sorolt fond. A ,,G" szekció két szabadságharc levéltárát fogja össze: Thököly Imréét és II. Rákóczi Ferencet. A két fejedelem kormányszerveinek anyagán kívül személyi és családi irataikat tartalmazza a XVII. század közepétől 1712-ig bezárólag. A „H" szekció az 1848/49-i minisztériumi levéltár. Az első magyarországi minisztériumnak, a vele szervezeti kapcsolatban állott szerveknek és személyeknek, valamint a forradalom és szabadságharc idején működött más hatóságoknak és hivataloknak iratait tartalmazza. Néhány megyének és városnak 1848/49-i iratai is ide kerültek. Az „I" szekció címe: Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Azok az iratok vannak ebben a szekcióban, amelyeket Magyarország a monarchia felbomlása után Ausztriával kötött egyezmény alapján osztrák központi levéltárakból kapott, és amelyeket nem helyeztek el más szekciókban. Legjelentékenyebb részük az uralkodói kabineti levéltárból való. Az ,,N" szekció a regnicolaris levéltár, a „régi" országos levéltárnak az 1874-i újjászervezés előtti anyaga. Három levéltár van benne: a nádori levéltár, az országbírói levéltár és az ország levéltára. A nádori levéltár a nádorok iratait tartalmazza 1554-től 1848-ig. Legnagyobb terjedelmű József főherceg levéltára, benne az 1828. évi országos összeírás. Az országbírók iratai 1586 és 1849 közötti időből vannak a szekcióban. Az ország levéltárában az országgyűlések és országgyűlési bizottságok iratai, az országhatár rendezésére vonatkozó iratok, valamint az 1715. és 1720. évi országos összeírások a legértékesebbek. Van két 1874 utáni fond is az ,,N" szekcióban. Az „O" szekció címe: Bírósági levéltárak. Ebben a szekcióban vannak a feudális kori Magyarország 1526 utáni királyi, azaz központi bíróságainak levéltárai: a kúriai, a személynöki, a nádori ítélőmesteri, az országbírói ítélőmesteri, a tárnoki levéltárak. Itt van az erdélyi királyi tábla levéltárának megmaradt töredéke. Itt vannak Magyarország 4 kerületi táblájának levéltárai is. A neoabszolutizmus idejéből nemcsak a magyarországi központi bíróságok, hanem a bécsi igazságügyi minisztérium és legfelsőbb bíróság magyarországi és erdélyi vonatkozású anyaga, továbbá számos regionális bíróság és ügyészség iratai is e szekcióban találhatók. A „K" szekció címe: Polgári kori központi kormányhatóságok levéltárai. Magyarország 1867 és 1944 közti központi kormányszerveinek, valamint a