Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Egyéb egyházak levéltárai A Magyarországi Baptista Egyház Levéltára 1062 BUDAPEST, Aradi u. 48. Tel.: 322-332 A baptistákat 1905-ben ismerték el törvényes vallásnak Magyarországon. Baptista gyülekezetek 1873-tól folyamatosan léteznek hazánkban, ennél korábban keletkezett iratokból csak kevés található a levéltárban. A XVI — XVII. században Magyarországon letelepedett anabaptistákról vagy a XIX. század közepének baptistáiról a levéltár nem őriz egykorú iratokat. A magyarországi baptista egyház legfőbb vezető- és határozathozó szerve az országos közgyűlés, amely évenként beszámoló, négy évenként választó gyűlést tart. Két közgyűlés közötti időszakban az egyháztanács a fő tanácskozó és határozathozó szerv. A folyamatos ügyintézést a 13 tagú (közülük 4 választott, a többi tisztségviselő) központi tanács biztosítja, amely szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. A baptista egyház ügyvezető és képviseleti szerve a 4 tagú (egyházelnök, 2 alelnök és az országos titkár) elnökség. A felelős elöljáró tisztét az egyházelnök tölti be. Az egyháztanács, a központi tanács és az elnökség hatáskörébe tartozó adminisztrációs ügyeket az egyházi titkár vezetése alatt működő országos központ intézi. Az egyházi élet különböző szakterületeinek teendőit az országos közgyűlés által választott szakbizottságok (teológiai szemináriumi, irodalmi és tanulmányi, történelmi, zeneügyi, diakónus, jótékonysági, építésügyi és ellenőrző) végzik. A meghatározott földrajzi területen működő gyülekezetek egyházkerületeket (dunántúli, körösvidéki, közép-magyarországi és tiszántúli) alkotnak, amelyeknek vezető- és tanácskozó szerve az egyházkerületi gyűlés, ügyintézésükről pedig az egyházkerületi tanács gondoskodik. A baptista levéltárat 1948-ban alapította Kirner A. Bertalan egyházi író az általa összegyűjtött iratokból, amelyeknek érdekesebb darabjai abban az évben egy jubileumi vallási kiállításon szerepeltek. Ezt követően a levéltár egyházkormányzati és egyéb egyházi provenienciájú iratokkal egészült ki. A levéltár anyagának terjedelme 32 folyóméter. Az egyházkormányzati iratok közül a baptista egyház elnökségének, beszámoló közgyűlésének, valamint választó közgyűlésének jegyzőkönyvei az 1912 —1965 közötti évekből találhatók meg a levéltárban. A hivatali adminisztráció iratait, a bel- és a külföldi levelezést a levéltár 1896-tól őrzi folyamatosan. Az egyház gazdasági ügyviteli iratai (költségvetések, pénztárkönyvek, adakozási jegyzőkönyvek stb.) ugyancsak 1896-tól maradtak meg. Jelentős forrásértéket képvisel a levéltár anyakönyvi sorozata (1874—1965). Az intézmények közül a baptista teológia iratai érdemelnek elsősorban