Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

tárba, köztük az 1922—1923-as közgyűlési jegyzőkönyv és az 1912 —1944-es évek igazgatási iratai. A volt közép-szolnoki egyházmegyéből egyedül gyülekezetei javainak 1809. évi összeírása került levéltárba. A nagykunsági egyházmegyei fióklevéltár őrizetében az 1756-ban kezdődő közgyűlési jegyzőkönyvek, 1791-től az egyházlátogatási jegyzőkönyvek hiánytalanok. Az 1784-től összeállított statisztikái jelentősek, az esperesi hivatal igazgatási iratai 1765-től darabszinten rendezettek. A fióklevéltár gyűjtési köre a nagykunsági egyházközségekre is kiterjed. A volt alsószabolcs-hajdú vidéki egyházmegye iratai részére Hajdúhadházon fióklevéltár alakult, mely hajdúvidéki egyházmegyei fióklevéltárként 1980-ban kezdte meg működését. Az egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1771-től, egyházlátogatási iratai 1875-től kezdődnek. Eddig a levéltár gondozásába került egyházközségi iratok között legjelentősebb a debreceni, melyben kiemelkedő forrásértéke az 1739—1949-ig hiánytalanul meglevő egyháztanácsi, illetve presbiteri gyűlési jegyzőkönyveknek van. A szakbizottsági és iskolaszéki gyűlések jegyzőkönyvei 1860-tól, az igazgatási iratok 1729-től rendezettek. Egyéb egyházközségi iratok közül a levéltár csak töredékeket őriz, nevezetesen a bagaméri egyházközség 1758 — 1920. évi anyakönyveit, jegyzőkönyveit, a békési egyházközség 1806 utáni nagyon hiányos iratait, a hajdúböszörményi egyházközség 1741 — 1908. évi anyakönyveit, 1763 — 1946 közti jegyzőkönyveit és 1735—1909-ből számadási iratait (benne a templomépítés és iskola számadási iratait), a hajdúszoboszlói egyházköség 1796-tól 1944-ig terjedő kurátori naplóinak sorozatát, a nyírbátori egyházközség 1818—1934 közti vegyes levéltári töredékeit, kurátori naplóit, takarékmagtári számadásait, a nyíregyházi egyházközség 1860— 1966 közti vegyes, töredékes iratait. Levéltárba került még az adorjáni, feketeardói, gacsályi, maroshévízi, szamosangyalosi, szentjobbi, újkenézi és hagymásláposi egyházközség XVIH — XIX. századi l-l anyakönyve, a szentesi egyházközség 1768—1816. évi presbiteri jegyzőkönyve, néhány kabai és nagyrábéi vegyes irat. A többi egyházközségi őrzésben levő iratanyagot a levéltár nyilvántartja. Az egyházközségek történetéről és a lelkészek személyi adatairól külön egyházközségi adattár tájékoztat. Egyházi intézetek, egyesületek levéltári anyaga között van a diakónus- és diakonisszaképző, az Andaházi Szilágyi intézet, a Kálvineum, a nyugdíjintézet, az országos lelkészegyesület, tanító- és tanáregyesület, valamint a szatmári népfőiskola töredékes XIX — XX. századi levéltári anyaga, azonban kiemelkedő kultúrtörténeti jelentősége csak a debreceni református kollégium és a debreceni egyházközség által fenntartott Dóczi leánynevelő intézet iratainak van. A kollégium levéltári anyaga (1579 — 1950) külön szekciót alkot. Kimagasló forrásértékű az 1588-ban kezdődő és hiánytalanul meglevő, fő- és középiskolai tanulók nevét tartalmazó jegyzékek, anyakönyvek sorozata, az 1749-tol vezetett tanárkari jegyzőkönyvek, a főiskolai igazgatótanács 1876-ban kezdődő jegyzőkönyvei, a kollégiumi fakultások (teológia, jog, bölcsészet,