Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

zékek, díjlevelek, összesítő kimutatások, vagyon és jövedelemösszeírások, gondnoki számadások, költségvetések, vagyonleltárak stb. a tudományos kutatás sokoldalú céljaira szolgáltatnak gazdag és sokrétű adatot. Az élet minden vonalú színessége leginkább az egyházmegyék irataiból tükröződik. Az egyházközségek iratai közül az alsó vadászi, bodroghalászi, bodrogkeresztúri, csobaji, damaki, kenézlői, miskolci, laki, ondi, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szikszói, taktabáji, visi régebbi iratanyaga 1623—1950 közötti évkörrel került be a levéltárba. A kerületi levéltár az egyházközségeknél levő iratokat nyilvántartja. A tiszáninneni református egyházkerület országhatárainkon túli viszonylatokban is számontartott legnagyobb és legjelentősebb intézménye a sárospataki református főiskola volt. Kollégiumi iratanyaga, az intézmény múltjánál fogva, rendkívüli jelentőségűnek mondható. A levéltár egyharmadát a kollégiumi iratanyag tölti meg. A Zsoldos-féle gyűjteménnyel együtt a levéltárban ez az irategyüttes áll a kutatás és érdeklődés élén. A sárospataki főiskola kollégiumi iratanyagának legfontosabb része az anyakönyvek és tanulmányi táblázatok sorozata 1617-től 1952-ig. A sorozat főleg az iskola ellenreformációs üldözése és a Rákóczi-szabadságharcot is követő politikai bizonytalanság miatt csak a XVIII. század utolsó harmadától mondható teljesnek, de kisebb hiányokkal itt is számolni kell. Diákok, tanárok személyi ügyei, az oktatásra, tantárgyakra vonatkozó adatok nagy számban találhatók az iratokban. Az iskola felügyeleti szerveinek működéséről szólnak az egyházkerületi küldöttségek, számvevőszékek jegyzőkönyvei (1796— 1888) és újabb korban az igazgatótanács jegyzőkönyvei (1883 — 1952). Az összkollégium életére jellemzőek az iskolaszéki jegyzőkönyvek (1850— 1951) és a közigazgatási iratok (1850 — 1951). Az összkollégium gazdasági életét mutatják be a régebbi időkről az 1709-cel kezdődő széniori, az újabb időkről pedig a gazdasági választmányi (1850 — 1952) és a jogigaztatói (1890—1909) iratok. A főiskola kollégiumi intézeteiről adnak képet az akadémiai szék iratai (1852—1914), de található iratanyag a teológiáról (1860 — 1951) és a jogakadémiáról (1869—1923), továbbá a gimnáziumról (1861 — 1952), a tanítóképzőről és líceumról (1928—1948), az angol (1931 — 1950) és a humán (1946— 1950) internátusokról is. A különböző kollégiumi ifjúsági egyesületek és kisebb intézmények iratai (1872 — 1950) nagyon hiányosak, főleg a legújabb korra nézve. A régebbi évekre, szerencsére, találhatók adatok a Zsoldos-féle gyűjteményben. A levéltár a főiskolához tartozó épületekről is sok tanulságos adattal szolgál. A miskolci Lévay József református főgimnázium iratai 1821-től töredékesen találhatók meg a levéltárban. A családok iratai közül jelentős az ún. „Fáy Múzeum" (1839 — 1939) iratanyaga, mely 1951-ig a kollégium múzeumában, régi nevén régiségtárában volt elhelyezve a Fáy Gyűjtemény nem levéltár jellegű részeivel együtt. Ez a gyűjtemény azért jutott adományozással a kollégium tulajdonába, mert Fáy András pataki diák volt. A Dókus család iratait 1952-ig a nagykönyvtár őrizte. Az iratok (XIII. századtól—1846) azért kerültek egyházi