Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

mázza a Szemere-tár (1764—1860), Szemere Pál, az ismert író, nyelvész és lapszerkesztő iratai (benne egy csomónyi nyelvészeti kézirata) és az általa gyűjtött 22 kötetnyi iratanyag. Szemere rendszeresen gyűjtötte kora politikusainak és íróinak leveleit és kéziratait. Többszáz Kazinczy, Kölcsey, Wesselényi, Kisfaludy, Bajza, Eötvös és Kossuth levél, kézirattöredék mellett a kor másodvonalbeli literátorai és tudósai (Döbrentei, Vitkovics, Édes Gergely, Pálóczi Horváth Ádám stb.) is nagyszámú irattal vannak benne képviselve. Az iratokból sokat közreadtak már — nagyobb részük azonban még mindig feldolgozatlan. A levéltár legszínesebb és legváltozatosabb anyagát a családi és személyi fondok gyűjteménye képezi. Közülük mind mennyiségre, mind jelentőségre kiemelkedik a Ráday család iratanyaga. Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc fejedelem intimus szekretariusa, majd kancellárja, diplomatája, legbizalmasabb embere volt. A Rákóczi-szabadságharc ma már a Ráday-iratok nélkül nem kutatható. Fia, I. Gedeon a Kazinczy előtti magyar irodalmi élet első nagyhatású, tudatos szervezője. Ennek fia, II. Gedeon, aki bárói, majd grófi rangot szerzett, a Türelmi Rendelet (1781) és az 1790/91-es országgyűlésen a vallásügyi tárgyalások egyik református főembere, ennek fia Pál, az első magyar színtársulat megalapítója. A reformkorban IV. Gedeon Pest megye ellenzéki követe, a szabadságharc idején főispánja, a Nemzeti Színház intenRákóczi Ferenc német nyelvű kiáltványa a sziléziai rendekhez a szabadságharc okairól és céljairól 1703-ban