Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI
Az egyházi levéltárakról és iratanyagukról azonban magyar nyelven ilyen jellegű nyilvántartás azóta nem készült, illetőleg publikálásra nem került. Az egyházi levéltárak közül a református levéltárakról készült el elsőnek az egységes szintű segédlet, a fondjegyzék, melyet 1976-ban tett közzé a Magyar Országos Levéltár A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke címen a Magyarországi Egyházi Levéltárák Fondjegyzékei I. köteteként. A magyarországi református egyháznak ez idő szerint öt levéltári intézménye van, amelyek — amint már erről szó volt — szaklevéltárként működnek, így kutatási szempontból az általános szabályok itt is érvényesek. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára 1091 BUDAPEST, Kálvin tér 8. I. 10/c. Tel.: 176-478 A levéltárnak a református egyetemes konvent irattárától különválasztása, s hogy rendeltetésének betöltésére alkalmas intézmény legyen, levéltárrá szervezése (önálló munkakörű, főfoglalkozású levéltáros kinevezésével, valamint új helyiségek biztosításával) 1951-ben történt, a „Magyarországi Református Egyetemes Konvent Levéltára" (röviden: Református Konventi Levéltár) néven. A levéltár ezt a nevét 1964-ig viselte, amikoris az egyetemes konventet megszüntették. Ekkor a levéltár neve — tekintettel iratanyagának jellegére — a „Magyarországi Református Egyház Központi Levéltára" (röviden: Központi Levéltár) lett. A kialakult gyakorlatban a volt egyetemes konvent minden munkaága közvetlenül a zsinat hatáskörébe került. A zsinat elnökségének — mint a levéltárat fenntartó szervnek — 1970-ben hozott egyik határozata a levéltárnak a „Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára" (röviden: Zsinati Levéltár) elnevezést adta. A „Konventi Levéltár"-ról először az 1821. évi „konvent" gondoskodott úgy, hogy saját iratanyagát a pesti egyházközséggel egy külön helyiségben helyeztette el. 1858-ban Török Pál dunamelléki superintendens kezelésére bízták a levéltárat, majd annak halála után, 1884-ben utódját, Szász Károly püspököt kérte fel az egyetemes konvent a pesti egyházközségnél elhelyezett Konventi Levéltár kulcsának átvételére és a levéltár gondozására. Az 1881ben létrehozott, egyházkerületek fölötti országos hivatalos szerv, az „Egyetemes Konvent" irattermelése, felállítása előkészítésének megindulásakor, 1876-ben kezdődött. 1909-ben az egyetemes konvent budapesti (Abonyi u. 21. szám alatti) új székházába szállították az addig különböző helyeken őrzött iratok nagyobb részét. A levéltár újabb helyiséget 1951-ben kapott Budapesten a IX. ker. Kálvin tér 8. I. em. 10/c. alatt. A levéltár fenntartója a magyarországi református egyház zsinata, a fenntartói jogokat a magyarországi református egyház zsinati tanácsa gyakorolja. A levéltár iratanyagának terjedelme 700 folyóméter. Legrégibb irata 1791-ből való.
