Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

sziget (1730-1944), Medgyes (1740-1789), Mernye (1807-1950), Nagybecskerek (1846-1922), Nagykanizsa (1765-1950), Nagykároly (17251944), Nyitra (1701-1948), Pest (1717), Podolin (1642-1922), Pozsonyszentgyörgy (1685-1948), Privigye (1666-1948), Rózsahegy (1729-1922), Sátoraljaújhely (1788-1948), Selmecbánya (1776-1922), Szabadka (19421944), Szeged (1720-1950), Szentanna (1750-1789), Szene (1763-1776), Szepesbóla (1674-1852), Tallós (1763-1773), Tata (1765-1950), Temesvár (1789-1944), Tokaj (1727-1788), Trencsén (1776-1948), Vác (1714-1950) és Veszprém (1711 — 1950) városokban működött rendházak (zárójelben az alapítási és megszűnési év) iratai. A gyűjtemények között külön irategyüttest alkotnak a rendtörténet megírásához különböző rendházakból Budapestre szállított iratok (1637—1953). A vegyes iratok gyűjteménye többféle — kisebb mennyiségű — különböző provenienciájú anyagot foglal magában. Ide kerültek a levéltárban őrzött térképek, képek, tervrajzok és rajzok. Egy részük érdekes pedagógiatörténeti dokumentum a XVIII —XIX. század fordulójáról. Az egyes rendtagok iratainak gyűjteménye a rendtagok tudományos munkáit, leveleit, prédikációit és egyéb írásos hagyatékát öleli fel 1643-tól a XX. század közepéig. Különösen érdekes ezek között a piarista iskoladrámák és a kivételes értéket jelentő XVII —XIX. századi kéziratos tankönyvek gyűjteménye. Korjellemző a rendi növendékek irodalmi és tudományos szárnypróbálgatásainak anyaga. Az állományról alapos átfogó ismertetés eddig nem készült. Az iskoladrámák egy része nyomtatásban is megjelent. A Magyar Országos Levéltár a konzisztóriumi jegyzőkönyvek egy részét mikrofilmre vette. A levéltárban előzetes bejelentés, a kutatási időpont megbeszélése után lehet kutatni. A levéltár szakkönyvtárral nem rendelkezik, de a kegyesrendi központi könyvtár szükség esetén segítséget ad a kutatóknak.