Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

az Acta recentiora (1802 — 1880), amelyben a főapátság birtokaira és intézményeire vonatkozó — részben birtokok, részben tárgyi szempontok szerint csoportosított — jogi, gazdasági és peres iratok találhatók. A „Nagypecsétes oklevelek" (1622 — 1933) mesterséges sorozat az 1930-as években úgy keletkezett, hogy nagy pecsétjük miatt kiemeltek, és itt helyeztek el okleveleket (főapáti kinevezéseket, címadományozásokat, céh- és címeresleveleket stb.). Az ún. Naplók (1616 — 1868) kötetek és füzetek mesterséges sorozata, amelybe az 1930-as években az összes segédkönyvek, a szervesen képződött iratanyagból önkényesen kiemelt számadások, jobbágy- és más összeírások, úriszéki jegyzőkönyvek, kötetekbe másolt királyi rendeletek, plébániatörténetek stb. kerültek bele. A Miscellanea (1562 — 1928) cím alatti anyagban találhatók többek között a Szabó család XVI — XVIII. századi iratai, XII — XIX. századi urbáriumok és úrbéri tabellák, XVIII —XIX. századi rendi kormányzati és gazdasági iratok, 1864—1881 közötti foapáti levelezés, Bél Mátyás Sopron megyéről írt kéziarata, Hellenbront Antal letété (XIX. századi iratok), az 1921. évi nyugatmagyarországi mozgalmakra vonatkozó iratok stb. Több irategyüttes tartalmazza a rend kormányzásával kapcsolatos iratokat. Ide sorolhatók a rend alkotmánya szerint 3 évenként összeülő nagykáptalan iratai (1848— 1950), a rend fontosabb ügyeinek megtárgyalására és intézésére alkalomszerűen összehívott konventek üléseinek jegyzőkönyvei (1816 — 1831), a főapáti iroda iratai (1843 — 1950), valamint vegyes rendi iratok a XIX — XX. századból (Kruesz Krizosztom, Vaszary Kolos és Fehér Ipoly főapátok iratai, tagnévsorok, noviciusokra és rendi növendékekre vonatkozó iratok stb.). A pannonhalmi főapát — mint abbas nullius — 14 egyházközség felett, kisebb megszorításokkal, püspöki joghatóságot gyakorolt. Ennek a kis kiterjedésű egyházmegyének adminisztrálásával kapcsolatos iratokat a főapáti helynök irattára (1866—1945) tartalmazza. Az ún. főapátsági esperesség anyagában (1830—1950) papi koronák jegyzőkönyvei, templomszámadások, plébániákkal folytatott levelezések, körlevelek, plébániai népességösszeírások, de főképpen tanfelügyelői vonatkozású iratok (iskolaszéki jegyzőkönyvek, iskolai jelentések, tanítói minősítések, fegyelmi ügyek, államsegélyek stb.) találhatók. Az egyházkormányzati feladatok közé tartozott a szentszéki bíráskodás is. Az 1791 — 1895 közötti szentszéki iratok elsősorban házassági ügyekre vonatkoznak. Az egyházközségekből beküldött születési, bérmálási, házassági és halálozási anyakönyvi másodpéldányok az 1847 — 1950 közötti évekből találhatók meg a levéltárban. Kiemelkedő értékű az a gyűjtemény is, amelyet egyes apátságok és rendházak XI —XIX. századi irataiból hoztak létre. A bakonybéli apátság iratai között több Mohács előtti oklevél és több doboz vegyes gazdasági jellegű irat mellett Sárkány Miklós apát levelezése érdemel említést a XIX. század közepéről. A dömölki apátságnak 2 köteg XVII —XIX. századi irata maradt meg. A tihanyi apátság iratai között félszáz Mohács előtti oklevél, több dobozt megtöltő urbárium, tizedjegyzék, úriszéki peres anyag található. Kevesebb, de ugyancsak értékes (gyakran a Mohács előtti évszázadokból származó) irat került a levéltárba a borsmonostori, koppánymonostori, zalavári stb. kolostorokból. A bencés rendházak közül a kőszegi (a rendház