Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A káptalan iratai a székesegyház káptalani kápolnája feletti helyiségben találhatók. A levéltár jelenleg rendezés alatt áll. A levéltár gerincét a káptalani ülés jegyzőkönyvek (1750— 1950) képezik. Az iratok között királyi leiratok, pápai bullák, kancelláriai és kamarai levelek, statútumok, kinevezési okmányok és gazdasági számadások találhatók a XVIII. századtól a XX. század közepéig. A levéltár anyaga rendezési munkák miatt átmenetileg nem kutatható. Veszprémi Püspöki Levéltár 8201 VESZPRÉM, Tolbuhin u. 16. (Pf. 109.) Tel.: 11-121 Az I. (Szent) István által alapított veszprémi püspökség Veszprém, Fehér, Visegrád és Kolon várak megyéit foglalta magában. A középkor folyamán Visegrád megyéje Esztergom megyének a Duna jobb parti részét és Pilis megyét, Kolon megye pedig Somogy és Zala megyéket zárta magába. Veszprém megyéből a pápai főesperesség a győri, Somogyból Szigetvár és környéke a pécsi, Zalából a bekcsényi főesperesség a zágrábi, Tolnából Simontornya a veszprémi püspökséghez tartozott. A XI —XII. században a püspöki és a káptalani iratokat a székesegyházi sekrestyék feletti helyiségekben őrizték. Csák Péter nádor hadai 1276-ban feldúlták a székesegyházat. Ekkor sok oklevél megsemmisült vagy megrongálódott. A veszprémi püspökség levéltárának első jegyzéke 1352-ben készült, 1381-ben a levéltár egy része leégett. A török közeledésének hírére 1544-ben a püspöki levéltárat Sümegre — a püspökség török idők alatti székhelyére — telepítették. Volkra Ottó Ker. János püspök (1710—1720) 1717-ben a győri káptalannál püspöki és káptalani birtokjogi iratokat helyezett el, amelyek ott elégtek. A jelenlegi püspöki levéltárat Padányi Biró Márton püspök (1745 — 1762) létesítette, amikor Sümegről visszahozatta a levéltári anyagot, és a püspöki palotában helyezte el. 1777-ben a székesfehérvári egyházmegye Fejér és Pilis megyét a budai és fehérvári főesperességgel, a szombathelyi pedig Zala megyéből az egerszegi esperesi kerületet kapta. Ugyanakkor Veszprémnek kárpótlásul Győrtől a pápai főesperesség Veszprém megyei plébániai, az exempt helyek és a Zágrábbal vitás Dráva mente jutottak. Az új egyházmegyék és az átcsatolt részek a rájuk vonatkozó levéltári anyag legnagyobb részét megkapták a régi egyházmegyéktől. A levéltár visszamaradt állományát és a kapott új iratanyagot az 1830-as években rendezték. Az iratokat tartalmuk szerint sorozatokba osztották, a sorozaton belül főesperességek — székesegyházi, pápai, zalai, somogyi, segesdi —, esperesi kerületek és plébániák szerint csoportosították. Az esperesi kerületek későbbi változásai levéltári szempontból nem jelentősek, mivel az