Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

tanítói minősítések, törzslapok vezetése, statisztikai adatok gyűjtése, tanmenetek és órarendek feletti felügyelet, tanítói egyesületek működésének előmozdítása stb.) írásos lecsapódása, a tanfelügyelőkkel, a közoktatás helyi hatóságaival kapcsolatos levelezés stb. A püspöki levéltár az 1775—1895 közötti évekből őrzi az egyházmegye plébániáinak születési, házassági és halotti, valamint bérmálási anyakönyvi másodpéldányait, továbbá a katolikus vallásra tértekről vezetett kimutatásokat. A püspöki számvevőség iratai (számadáskönyvek, naplók, zárszámadások, javak átadási jegyzőkönyvei, püspöki kertészet számadása stb.) csak töredékesen maradtak meg az 1831 — 1934 közötti évekből. Valamennyi előbbi irategyüttes kiegészülhet még az Acta miscellanea (1777 — 1920) nagy mennyiségű irataiból. A Burgenlándisches Landesarchiv jelentette meg a Burgenlándische Forschungen sorozat 37. füzeteként Házi Jenő Die kanonische Visitation des Stefan Kazó Archidiakon von EisenburglVasvár in Burgenland —Teil des Komitates Eisenburg in den Jahren 1697 — 1698. (Eisenstadt, 1958) című forrásközlését. A levéltárban hétköznapokon 8— 12

30 óra között lehet kutatni. Időigényesebb kutatás esetén a püspöki levéltár kikölcsönzi az iratokat a Vas megyei Levéltárnak, ahol a kutatóterem 16

30 óráig nyitva van. Szombathelyi Káptalani Levéltár 9701 SZOMBATHELY, Berzsenyi Dániel tér 3. (Pf. 41.) Tel.: 12-056 A XII. század második felétől írásos emlékek tanúsítják, hogy Vasváron a győri egyházmegye társas káptalanja működött. A XV. század végén már felmerül a káptalani statútum kiegészítésének szükségessége, 1527-ben pedig János király arra inti a győri püspököt, hogy a vasvári káptalan belső ügyeit annak konstitúciója szerint kell rendezni. A XVIII. század folyamán, de még a szombathelyi püspökség megalakítása előtt, több győri püspöki vizitáció is foglalkozik a káptalan szervezeti kérdéseivel és tagjainak státusával. A káptalan élén álló prépost egyházi hatalma már a XIV. század végére kialakult, s 1770-ig ő látta el Vas megye területén a főesperesi teendőket is. Az ún. „oszlopos személyeken" (éneklő kanonok, őrkanonok, olvasó kanonok, dékán) kívül esetenként egyéb kanonokok is tevékenykedtek a káptalanban, de — főképpen a hiteleshelyi feladatok ellátásában (amelyről a XIII. század első felétől maradtak írásos emlékek) — közreműködtek egyszerű klerikusok vagy világi írástudó személyek is. A káptalan levéltárát a török háborúk idején szállították Szombathelyre, majd a XVTL század folyamán oda költözött át maga a káptalan is. 1777-ben