Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

az aggpapok székesfehérvári intézetének (1787 — 1916), valamint az Actio catholica székesfehérvári igazgatójának (1937 — 1943) iratait is. A püspökök személyi iratainak (1777 — 1927), az esperesi kerületi ülésjegyzőkönyveknek (1818—1948), az okleveleknek és vegyes iratoknak (1302 — 1950), végül a kéziratoknak (XVIII. századtól 1950-ig) gyűjteménye fontos történeti forrásanyag. A püspökség gazdasági levéltára (1777 — 1886) a Fejér megyei Sárkeresztúr és a Veszprém megyei Tés határában levő püspöki birtokok igazgatásával kapcsolatos iratokat (köztük úriszéki jegyzőkönyveket, dézsmajegyzékeket,. kasznárok levelezését stb.) tartalmazza. A kutatók munkáját az egykorú ügyviteli célú segédleteken túlmenően több kéziratos segédlet (tárgyszó-katalógus a legfontosabb levéltári tételekről,, cédulakatalógus az egyházmegye papjairól, fondleltár stb.) is megkönnyíti. A Levéltári leltárak 6. köteteként jelent meg Nagy Lajos A székesfehérvári püspökség levéltára (Bp., 1958.) című munkája. Kutatásra munkanapokon 9—16 óra között van lehetőség. A kutatási szándék előzetes bejelentése kívánatos. A kutatóknak a püspöki könyvtár is rendelkezésükre áll. A levéltárnak reprográfiai berendezése nincsen, a felmerült igények kielégítésére a Magyar Országos Levéltár nyújt segítséget. A levéltárfenntartó jogait biztosító törvényes rendelkezés alapján az 1945 után keletkezett levéltári anyag nem kutatható, a személyi vonatkozású iratokba pedig csak az egyházmegyei hatóság külön engedélyével lehet betekinteni. Székesfehérvári Káptalani Levéltár 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, Szabadság tér 10. Tel.: 11-490 A székesfehérvári püspökséggel egy időben, 1777-ben alapított székesegyházi káptalan hat kanonoki stallummal rendelkezett. Barkóczy püspök előterjesztésére főkegyúri rendelet 1831-ben nyolcra emelte fel a tényleges kanonokok számát. A káptalan 1827 — 1874 között hiteleshelyi munkát is végzett. A káptalan a püspök tanácsadó szerve. Széküresedés idején a káptalan által saját kebeléből választott káptalani helynök kormányozza az egyházmegyét. A káptalan alapító levele négy uradalmat (Etyek, Gyúró, Pákozd, Sóskút) juttatott örökös hozományként a testületnek s egyben a székesegyháznak. Ezek a birtokok egykor a székesfehérvári kiváltságos káptalanhoz tartoztak, de a XVII. század második felétől rendjük feloszlatásáig a jezsuiták komáromi házának használatában voltak. A levéltár 1777 — 1852 között létrejött iratait örökszámos rendszerben tárgykörök szerint 1859-ben rendezték, az ezután keletkezett iratokat viszont időrendben helyezték el.