Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Az egyházkormányzati anyagon belül 8 kötetben külön kezelték Keresztély Ágost iratait, aki 1697 —1707-ig győri pöspökként, 1707-től 1725-ig — mint esztergomi érsek — adminisztrátorként kormányozta az egyházmegyét. A tárgyi csoportok szerint elhelyezett iratok a közállapotokról, az általános egyházi ügyekről (összefoglaló jelentések egyes egyházközségek helyzetéről, sok irat a katolikusok és protestánsok legkülönfélébb vitás ügyeiről), a püspök személyére, a káptalanra és a kanonokokra vonatkozó ügyekről (levelek, kinevezések, javadalmi ügyek), a szentszéki eljárásra (szabályozások, ülnöki kinevezések, diszpenzációk), apátságokra, prépostságokra és perjelségekre, a főesperességekre és esperességekre (kinevezések, működési jelentések, panaszok), a plébániákra (kegyuraság, alapítások, kinevezések, áthelyezések), az alapítványokra (soproni nemesi konviktus, győri szeminárium, szegény papok alapja, győri magyar ispita stb.), a papok személyi ügyeire (kinevezések, gyóntatási joghatóság, hagyatéki ügyek stb.), a templomokra és a kápolnákra (templomépítések és helyreállítások, magánkápolnák engedélyezése), a szerzetesrendekre (győri karmeliták, a piaristák letelepítése Magyaróváron, kolduló szerzetesek különféle ügyei), a vallásos életre (istentiszteleti rend szabályozása), az iskolaügyre (hitoktatás, felekezeti viták), a közigazgatásra (választások, beiktatások), a közegészségügyre {járványok) stb. adnak tájékoztatást. 1856-tól 1944-ig az egyházkormányzati ügyek iratai tárgyi csoportosítás nélkül, iktatószámok rendjében találhatók meg a levéltárban. A Miscellanea (1692 — 1856) és a Vegyes egyházkormányzati iratok (XVIII —XX. század) mind egyháztörténeti, mind köztörténeti vonatkozásban szintén nagyon sok értékes dokumentumot tartalmaznak. A Fundationes (1692 — 1856) az egyházi kezelésben állott alapítványok iratait tartalmazza. Ezek az alapítványok egyrészt vallásos célúak voltak (misealapítványok, templomok, kápolnák építése, egyéb egyházi épületek, keresztek, szobrok, képek elkészítése és fenntartása), másrészt egyházi kezelésben voltak, de világi célokat (tanuló ifjúság támogatása, elemi csapásoktól sújtottak segélyezése stb.) szolgáltak. Az iratok közül leglényegesebbek az alapítólevelek, amelyeket a plébánosok a püspökhöz terjesztettek fel jóváhagyás céljából. Ezekhez csatlakoznak az alapítványokról szóló jelentések, az összegekről és azok felhasználásáról szóló kimutatások, adóslevelek, betáblázások, letéti okmányok stb. Az iratanyag elsősorban a helytörténeti kutatóknak szolgáltat adatokat, de a társadalom és gazdaságtörténet, továbbá az építészettörténet kutatói számára is jelentős forrásanyag. Különálló levéltári testként kerültek a püspöki levéltárba a XVIII —XX. századi iskolaügyi iratok. A kiemelkedő forrásértékű oktatástörténeti anyag egy tárgyi csoportosítása és egy iktatószám szerint rendezett részre oszlik. Az előbbi II. József idejétől a XIX. század közepéig terjedő időben keletkezett iskolaügyi iratokból áll, az utóbbit a győri egyházmegyei főtanfelügyelőség iratai alkotják 1902-től a II. világháború kitöréséig. Az első, a tárgyilag csoportosított anyagban a helytartótanácsi iskolaügyi rendelkezések, a győri tankerületi főigazgató intézkedései és az iskolafelügyelőknek, valamint az igazgatóknak ehhez intézett jelentései, statisztikai kimutatásai, a tanító-