Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

köztörténeti vonatkozású, az egyház és állam közötti kapcsolatokat tárgyaló iratot. Fundationes ecclesiasticae: a templomok, szobrok, keresztek fenntartására, misékre, egyházi javadalmasok és szerzetesek eltartására, valamint az egri papnevelde és az agg papok menháza javára tett, tehát egyházi célú alapítványok ügyei. Fundationalia saecularia: világi személyek és intézmények, ifjúsági nevelőintézetek, menházak, kórházak, szegényházak javára tett, tehát világi célú alapítványok ügyei. Acta de studiis et scholis: az egri püspöki egyházmegye területén felállított közép- és felsőfokú iskolák szervezése, tanulmányi ügyei, könyvcenzúra, az egri líceumban működő tanintézetek és intézmények, rajziskola, könyvtár, nyomda, csillagda, valamint a líceumépítés ügyei. A falusi iskolákra vonatkozó iratokat inkább az Acta intraneorum tárgycsoportban találja meg a kutató, a plébánia iratai között vagy külön címszó alatt. Religionaria ecclesiastica: általános jellegű vallásügyi rendelkezések a felekezetek, hitvallás, szertartás, hitehagyás, áttérés, protestánsok keresztsége és házassága ügyeiben. Stricte religionaria: az evangélikus, református és görög nem egyesült, egyszóval más vallásfelekezetű egyházak vallásgyakorlatára, lelkészeik visszaéléseire vonatkozó, vallásügyi sérelmeket és panaszokat tárgyaló iratok, jelentések, vizsgálatok. Acta intraneorum: az egri egyházmegyéhez tartozó papok személyi, fegyelmi, végrendeleti és hagyatéki ügyei; plébániák, lelkészségek, falusi iskolák szervezése, karbantartása; egyházi intézmények, vallásos egyesületek ügyei; iskolamesterek, kántorok, tanítók felfogadása és járandósága; párbér, pap- és templomföldek, templompénztár ügyei, egyházlátogatás előkészítése. Acta extraneorum. Miscellanea: az egyházmegye hatóságán kívül álló — jobbára világi — személyek levelei az egri püspökhöz, elsősorban Eszterházyhoz. Az iratcsoport jelentős részét nem egyházkormányzati tárgyú magánlevelek és kérelmek alkotják. Egy-egy iratszám alatt a kutató rendszerint csak 1 — 2 darab levelet talál. Az Archívum vetus anyaga 1-től 3381-ig terjedő, valamennyi tárgycsoporton folytatólagosan átmenő iratszámok — „Numerusok" — sorrendjében van felállítva, tárgycsoportonkint a személy- vagy helynevek, illetve tárgyak nevének szoros betűrendjében. E betűrend egymaga is megkönnyíti a kutatást, bár 1820-ban külön betűrendes tárgymutató, 1935 körül pedig számsoros lajstromkönyv is készült az Archívum vetus-hoz. (De egyik sem adja meg az évkort. Az iratok keletkezési idejét az 1957-ben sokszorosításban kiadott leltár tünteti fel.) Az 1805. évvel kezdődő érseki korszak egyházkormányzati iratait az „új levéltár", Archívum nóvum öleli fel. Terjedelme 2872 fraktúr csomó, 240 folyóméter. Ez már nem csupán az érkezett leveleket, beadványokat tartalmazza, hanem a főegyházmegyei hatóság határozatának vagy válaszlevelének fogalmazványát is, hozzákapcsolva a beadványhoz. A következő nagy tárgycsoportra oszlik.