Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

tések. Itt őrzik azonban az 1860. évi „esztergomi tanácskozmány" jegyzőkönyvét is. Az „Acta radiealia" sorozatba tartozó 3000 darab Mohács előtti oklevél az eredeti helyéről kiemelve és egyenként borítékolva, az eredeti jelzetek sorrendjében az I. — XXXV. jelű fiókokban van elhelyezve. A levéltár őrzi még 163 kanonoknak és néhány más személynek irathagyatékát. Az egyes irathagyatékok terjedelme felettébb változó. Megemlítést érdemel Jordánszky Elek és Knauz Nándor hagyatéka. Az „Acta radiealia" irategyüttest a Magyar Országos Levéltár az 1950-es •években filmre vette. A levéltár anyagára vonatkozik három kötet (1768) és 42 füzet elenchus (XVIII —XIX. század). Van végül egy — csupán a címeket feltüntető — jegyzék a jelen század elejéről, valamint az Acta radiealia részletes jegyzéke az 1960-as évekből. A levéltár Mohács előtti okleveleinek jelentős része teljes szövegben ki van adva a Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. kötetében. Még ezt megelőzően adta ki a káptalan Az esztergomi főkáptalan fekvő és egyéb birtokaira vonatkozó okmányok Tára (Pest, 1871.) című gyűjteményt, amely 201 oklevél {1157 — 1859) szövegét közli. A káptalanra és egyes tagjaira vonatkozó adatok bőséges tára Kollányi Ferencnek Esztergomi kanonokok 1100 —1900 (Esztergom, 1900.) című műve. A káptalani levéltár adminisztrációját a prímási levéltár látja el. Kalocsai Érseki Levéltár -6301 KALOCSA, Szabadság tér 1. (Pf. 29.) Tel.: 155 Az I. (Szent) István alapítású egyházmegye története éppen földrajzi helyzeténél fogva az ország történetével azonos sorsú. Az évszázadok során a kalocsai érsekek — mint a déli részek védői — s így az egyházmegye is osztoztak a nép súlyos megpróbáltatásaiban. A mohácsi vész után maga Kalocsa város is török kézre került, az érsekség eddig keletkezett iratanyaga teljesen elpusztult. Levéltári anyagról is tulajdonképpen csak a török hódoltság megszűnése utáni időkben keletkezett iratok kapcsán lehet beszélni. A levéltárat jelenleg két nagy részre tagolva, két különböző helyen tárolják : kétharmad része az érseki székház földszinti épületrészében, egyharmad részét kitevő ún. gazdasági levéltár anyaga a városban az érseki székháztól mintegy 300 méterre magánházban, elkülönített teremben található. Az I. világháború befejezése után a régi nagy egyházmegye (a kalocsaibácsi érsekség) területileg nagyon megcsonkult, szinte egyharmadára zsugorodott ; így az ezt követően keletkezett ún. szabadkai apostoli adminisztratuxa, később szabadkai püspökség területére eső plébániák iratai — bár a levéltár