Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

sorozatok. Az egyiket a bazilika építésének műszaki és gazdasági iratai (számadások), valamint tervrajzok (1820— 1872) alkotják. A másik a gazdasági számadások sorozata a XVII. század végétől 1944-ig. A számadások 1826-ig bezáróan uradalmanként és azon belül évenként, később pedig évenként és azon belül számadó egységenként vannak elhelyezve. Az iratok közül már eddig is jelentékeny mennyiségű a kigyűjtött kéziratos térkép és épületrajz, de ezek rendezése még folyamatban van. Az érsekségnek eddig felsorolt iratanyagán kívül a levéltár még egy nagyjelentőségű gyűjteményt is őriz. Ez Ipolyi Arnold besztercebányai, majd nagyváradi püspök irathagyatéka. Részei: személyi iratok, levelezés, jegyzetek, fogalmazványok, családi levéltár, végül a számos Mohács előtti oklevelet is tartalmazó iratgyűjtemény. A levéltár gazdag anyagához eddig csak egyetlen publikált segédlet készült: Bónis György Útmutató az esztergomi prímási levéltárhoz. Archívum ecclesiasticum. I —II. Levéltári leltárak 24. (Bp., 1964.). A levéltár történetére vonatkozó publikáció: Prokopp Gyula Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára (LK, 1967.) és Prokopp Gyula A prímási levéltár Ipolyi-gyűjteménye (LSZ, 1979.). A levéltár Mohács előtti okleveleinek jelentékeny része (a törzsanyaghoz tartozó, 1349-nél nem későbbi oklevelek) teljes szöveggel ki van adva a Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. köteteiben (Esztergom 1874., 1882., 1924.). A levéltárnak 200 kötetes kézikönyvtára van, főleg lexikonok, okmánytárak, topográfiai munkák, szótárak, valamint a levéltár használói által küldött tiszteletpéldányok stb. A levéltár hétköznaponként 9 — 13 óra között áll a kutatók szolgálatára. Az előzetes bejelentés ajánlatos. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltára 2500 ESZTERGOM, Berényi Zsigmond u. 2. Tel.: 1. Az esztergomi főkáptalan egyidős az esztergomi érsekséggel. Tagjai kezdetben közös életet éltek és ellátásukról az érsek gondoskodott, de már korán önálló, jogi személyként szereplő testületté szerveződtek, amely saját ingóés ingatlan vagyonnal rendelkezett. Ettől kezdve a vagyonkezelés (gazdálkodás) is a káptalan feladatai közé tartozott, majd a káptalanra bízták más vagyontömegek (alapítványok) kezelését is. Hiteleshelyi levéltára a Komárom megyei Levéltárba került át, csupán a káptalan „magán"-le vélt ára maradt a káptalan kezén. Ez „magánlevéltár" őrzi a káptalan minden egyéb iratát a hiteleshelyi iratokon kívül, valamint a kanonokok irathagyatékának jelentős részét.